Népesedés a XVIII. században I. rész
A 18. század a "boldog békeidők" korszaka. Magyarország a Habsburg monarchia része lett. Véget értek a hadjáratok csak a járványok , éhinségek fékezték helyenként a népesedést.
A hadsereg felállításához és az állami adók kivetéséhez szükséges volt a népesség összeírása, de ebből kimaradtak a kiváltságos nemesek, zsellérek, szolgák, cselédek és a városlakó vagyontalanok.
1710 - 1848 között többször is megismételték az összeírásokat.
Az egyház is végzett összeírásokat lélekszám, születés és halálozás vonatkozásában.
Ezt a korszajot zárta le az 1784- 1787 közötti hivatalos népszámlálás.
A népesedés XVIII. századi alakulását csak becslésekkel lehet megállapítani. Első izben Acsády Ignác az 1715- 1720 évi összeirások adatai alapján kisérelte meg a népesség számának megállapítását.
Magyarország: 2,6 millió Horváth Szlavonországgal: 3 millió
1930- as évek végére tévesnek vélték az adatokat. Acsády a kimaradt népességet 20 - 50% - ra becsülte, de inkább 65% - os volt.Megállapítható, hogy csak Magyarországon 4 millió volt a népesség a XVIII. század elején.
Magyarországon a XVIII. században az emberek 20 éves koruk elött házasodtak meg:
Dél - Délkelet - Dunántúlon: 14 - 16 éves kor körül
Nyugat - Dunántúlon: 20 éves kor körül
A férfiak 1/4 - e kötött házasságot 20 év alattt
A demográfia szerint jónak minősíthető az a társadalom amelyben a felnőtt koru népesség 60 - 70% - a házasságban él. Magyarországon e tekintetben ideális állapotok uralkodtak, mivel 62 - 67% - a házas volt a népességnek.
A XVIII. századi háztartások megoszlása:
magányos, nem - családháztartás: 22%
egyszerű családháztartás: 65%
kiterjesztett háztartás: 9%
két és több családos háztartás: 4%
Nem nőtt a születések várható élettartama. Az össznépesség 40 - 42% - a 15 év alatti korosztályba tartozik.
A XVIII. században kezdte meg térhodítását a kukorica és a burgonya. ami a XIX. század során kiűzi az éhinséget Európából.
A népesedés ügyét érintette a közegészségügyi viszonyok javulása, egyáltalán a közegészségügy megszületése. A monarchia az 1730 - as évektől forditott igazán figyelmet a közegészségügyre. Mária Terézia ideében már rendeletek irták elő a megfelelő képzetségű orvosok és bábaasszonyok alkalmazását. Előirták és támogatták a gyógyszertárak működését.
Nyugat - Európát: az enyhén eső születési szám és az erőteljesen csökkenő halálozási szám vagyis magasabb népszaporulat jellemezte.
Közép - Európát: jellegzetessége, hogy a születésiszám ugyan annyi maradt mint elötte, de a halálozási szám csökkent ezáltal a népszaporulat lassan, de emelkedni kezdett.
Kelet - Európára és a Balkán térségére: a magas születési és halálozási szám maradt a jellemző.
Népesedés a XVIII. században II. rész
A XVIII. században hatalmas vándormozgalom járta át az országot.
A szakirodalom benépesülésnek, idegen szóval impopulációnak nevezi.
A belső migráció azt jelenti, hogy a sűrűbben lakott országtályakról megindul az áttelepülés a ritkábban vagy elnéptelenedett hódoltsági területekre.
A külsö migráció, a bevándorlók jellegzetes csoportjait részint etnikai eredetük, részint társadalmi állapotuk szerint lehet megkülönböztetni.
Németek és románok nagyon nagy számban, mig ruténok és a délszlávok viszonylag kevesebb bevándorló népességgel gyarapitották az ország lakosságát. Százezrek vándoroltak át a délnémet tartományokból, közöttük is igen nagy számban bajorok, frankok és svábok. Érkeztek még horvátok, szerbek és jelentős számban bunyevások és sokácok.
XVIII. századi 4 milliós lélekszám 1787 - re 8,5 millió lett Horvát- Szlavonországgal: 9,2 millió.
A növekedés 70 - 80 év alatt 110 - 120% - os volt.
A települések száma 9 - 10 ezer körül járhatott ( Mohács elött kb 20 ezer). A József - kori népszámlálásra 15 ezer fölé emelkedett, a növekedés tehát 50% - os volt. Becslések szerint amig 1720 - ban a települések még 70% - a tartozott az 500 lélek alatt mozgó falvak közé, addig 1787 - re az ilyen aprófalvak részaránya már 56% - ra apadt.
A Kárpát medencében a népszaporulatból a magyarok lélekszáma 2 millióról a század vége táján 3,4 - 3,6 millióra nőtt, addig a nem-magyarok száma ugyan csak 2 millióról 5,1 - 5,5 millióra szökött fel.
Igy szorult a magyarság aránya a saját országában 40% - ra és szökött fel mellette a nem-magyarok aránya 60% - ra.
Példaként Surány vidéke említhető ahol 1720- ban 29 magyar-szlovák ajkú falut írtak össze, 1773 - banviszont már csak 3 falu maradt vegyes lakosságú.
A népességnövekedés robbanásszerű fejleményei, három nagy területen éreztették tartósan hatásukat:
Ekkor rakódtak le a Kárpát - medence népességeloszlásának, regionális népsűrűségének a trianonig érvényes alapjai.
Ekkor teremtődött meg az a jellegzetes településszerkezet és - hálózat, amely váza számos elemében máig aa Kárpát - medence újkori településrendszerének.
Ekkor formálódott ki véglegesen a Kárpát - medence népesség térképe. |