A 18. sz�zad a "boldog b�keid�k" korszaka. Magyarorsz�g a Habsburg monarchia r�sze lett. V�get �rtek a hadj�ratok csak a j�rv�nyok , �hins�gek f�kezt�k helyenk�nt a n�pesed�st.

A hadsereg fel�ll�t�s�hoz �s az �llami ad�k kivet�s�hez sz�ks�ges volt a n�pess�g �ssze�r�sa, de ebb�l kimaradtak a kiv�lts�gos nemesek, zsell�rek, szolg�k, csel�dek �s a v�roslak� vagyontalanok.

1710 - 1848 k�z�tt t�bbsz�r is megism�telt�k az �ssze�r�sokat.

Az egyh�z is v�gzett �ssze�r�sokat l�leksz�m, sz�let�s �s hal�loz�s vonatkoz�s�ban.

Ezt a korszajot z�rta le az 1784- 1787 k�z�tti hivatalos n�psz�ml�l�s.

A n�pesed�s XVIII. sz�zadi alakul�s�t csak becsl�sekkel lehet meg�llap�tani. Els� izben Acs�dy Ign�c az 1715- 1720 �vi �sszeir�sok adatai alapj�n kis�relte meg a n�pess�g sz�m�nak meg�llap�t�s�t.

Magyarorsz�g: 2,6 milli� Horv�th Szlavonorsz�ggal: 3 milli�

1930- as �vek v�g�re t�vesnek v�lt�k az adatokat. Acs�dy a kimaradt n�pess�get 20 - 50% - ra becs�lte, de ink�bb 65% - os volt.Meg�llap�that�, hogy csak Magyarorsz�gon 4 milli� volt a n�pess�g a XVIII. sz�zad elej�n.

Magyarorsz�gon a XVIII. sz�zadban az emberek 20 �ves koruk el�tt h�zasodtak meg:

D�l - D�lkelet - Dun�nt�lon: 14 - 16 �ves kor k�r�l

Nyugat - Dun�nt�lon: 20 �ves kor k�r�l

A f�rfiak 1/4 - e k�t�tt h�zass�got 20 �v alattt

A demogr�fia szerint j�nak min�s�thet� az a t�rsadalom amelyben a feln�tt koru n�pess�g 60 - 70% - a h�zass�gban �l. Magyarorsz�gon e tekintetben ide�lis �llapotok uralkodtak, mivel 62 - 67% - a h�zas volt a n�pess�gnek.

A XVIII. sz�zadi h�ztart�sok megoszl�sa:

mag�nyos, nem - csal�dh�ztart�s: 22%

egyszer� csal�dh�ztart�s: 65%

kiterjesztett h�ztart�s: 9%

k�t �s t�bb csal�dos h�ztart�s: 4%

 Nem n�tt a sz�let�sek v�rhat� �lettartama. Az �sszn�pess�g 40 - 42% - a 15 �v alatti koroszt�lyba tartozik.

A XVIII. sz�zadban kezdte meg t�rhod�t�s�t a kukorica �s a burgonya. ami a XIX. sz�zad sor�n ki�zi az �hins�get Eur�p�b�l.

A n�pesed�s �gy�t �rintette a k�zeg�szs�g�gyi viszonyok javul�sa, egy�ltal�n a k�zeg�szs�g�gy megsz�let�se. A monarchia az 1730 - as �vekt�l forditott igaz�n figyelmet a k�zeg�szs�g�gyre. M�ria Ter�zia ide�ben m�r rendeletek irt�k el� a megfelel� k�pzets�g� orvosok �s b�baasszonyok alkalmaz�s�t. El�irt�k �s t�mogatt�k a gy�gyszert�rak m�k�d�s�t.

Nyugat - Eur�p�t: az enyh�n es� sz�let�si sz�m �s az er�teljesen cs�kken� hal�loz�si sz�m vagyis magasabb n�pszaporulat jellemezte.

K�z�p - Eur�p�t: jellegzetess�ge, hogy a sz�let�sisz�m ugyan annyi maradt mint el�tte, de a hal�loz�si sz�m cs�kkent ez�ltal a n�pszaporulat lassan, de emelkedni kezdett.

Kelet - Eur�p�ra �s a Balk�n t�rs�g�re: a magas sz�let�si �s hal�loz�si sz�m maradt a jellemz�.

A XVIII. sz�zadban hatalmas v�ndormozgalom j�rta �t az orsz�got.

A szakirodalom ben�pes�l�snek, idegen sz�val impopul�ci�nak nevezi.

A bels� migr�ci� azt jelenti, hogy a s�r�bben lakott orsz�gt�lyakr�l megindul az �ttelep�l�s a ritk�bban vagy eln�ptelenedett h�dolts�gi ter�letekre.

A k�ls� migr�ci�, a bev�ndorl�k jellegzetes csoportjait r�szint etnikai eredet�k, r�szint t�rsadalmi �llapotuk szerint lehet megk�l�nb�ztetni.

N�metek �s rom�nok nagyon nagy sz�mban, mig rut�nok �s a d�lszl�vok viszonylag kevesebb bev�ndorl� n�pess�ggel gyarapitott�k az orsz�g lakoss�g�t. Sz�zezrek v�ndoroltak �t a d�ln�met tartom�nyokb�l, k�z�tt�k is igen nagy sz�mban bajorok, frankok �s sv�bok. �rkeztek m�g horv�tok, szerbek �s jelent�s sz�mban bunyev�sok �s sok�cok.

XVIII. sz�zadi 4 milli�s l�leksz�m 1787 - re 8,5 milli� lett Horv�t- Szlavonorsz�ggal: 9,2 milli�.

 A n�veked�s 70 - 80 �v alatt 110 - 120% - os volt.

A telep�l�sek sz�ma 9 - 10 ezer k�r�l j�rhatott ( Moh�cs el�tt kb 20 ezer). A J�zsef - kori n�psz�ml�l�sra 15 ezer f�l� emelkedett, a n�veked�s teh�t 50% - os volt. Becsl�sek szerint amig 1720 - ban a telep�l�sek m�g 70% - a tartozott az 500 l�lek alatt mozg� falvak k�z�, addig 1787 - re az ilyen apr�falvak r�szar�nya m�r 56% - ra apadt.

A K�rp�t medenc�ben a n�pszaporulatb�l a magyarok l�leksz�ma 2 milli�r�l a sz�zad v�ge t�j�n 3,4 - 3,6 milli�ra n�tt, addig a nem-magyarok sz�ma ugyan csak 2 milli�r�l 5,1 - 5,5 milli�ra sz�k�tt fel.

Igy szorult a magyars�g ar�nya a saj�t orsz�g�ban 40% - ra �s sz�k�tt fel mellette a nem-magyarok ar�nya 60% - ra.

P�ldak�nt Sur�ny vid�ke eml�thet� ahol 1720- ban 29 magyar-szlov�k ajk� falut �rtak �ssze, 1773 - banviszont m�r csak 3 falu maradt vegyes lakoss�g�.

Ekkor rak�dtak le a K�rp�t - medence n�pess�geloszl�s�nak, region�lis n�ps�r�s�g�nek a trianonig �rv�nyes alapjai.

Ekkor teremt�d�tt meg az a jellegzetes telep�l�sszerkezet �s - h�l�zat, amely v�za sz�mos elem�ben m�ig aa K�rp�t - medence �jkori telep�l�srendszer�nek.

Ekkor form�l�dott ki v�glegesen a K�rp�t - medence n�pess�g t�rk�pe.