Paradigm�k �s es�lyek

avagy a kultur�lis antropol�giai lehet�s�gei Kelet-Eur�p�ban?*

Niederm�ller P�ter

Bevezet�s

  Az ut�bbi �vtizedben Magyarorsz�gon - ak�rcsak sz�mos kelet-eur�pai orsz�gban - jelent�s m�rt�kben meger�s�d�tt a kultur�lis antropol�gia ir�nti �rdekl�d�s, amit ma m�r aligha lehet v�letlennek tekinteni. J�l ismert t�ny, hogy a kult�ra kutat�sa Eur�p�ban, Eur�pa egyes r�gi�iban az utols� sz�z �v sor�n elt�r� utak ment�n fejl�d�tt, k�l�nb�z� diszcipl�n�k keretein bel�l zajlott. E megk�zel�t�seknek, szeml�letm�doknak - eltekintve most a szociol�giai �s filoz�fiai indittat�s� vizsg�latokt�l1 - k�t, egym�st�l l�nyeges pontokon elt�r�, sz�mos vonatkoz�s�ban azonban �rintkez� m�dja alakult ki. K�z�p- �s Kelet-Eur�p�ban, illetve bizonyos m�rt�kig �szak-Eur�p�ban a nprajztudom�ny v�lt a kult�ra kutat�s�nak els�dleges diszcipl�n�j�v�. Az angolsz�sz vil�gban, illetve a francia nyelvter�leten viszont a kultur�lis �s szoci�lantropol�gia v�lt meghat�roz�v�.2 Ennek a t�nynek sz�mos tudom�nyt�rt�neti, elm�leti, t�rsadalmi, politikai oka �s k�vetkezm�nye volt, amelyeknek �ttekint�s�re �r�somban nem v�llalkozhattam. Ugyanakkor azonban a jelens�g, amelyr�l sz� van - egy �j tudom�nyos szeml�let elterjed�se, s ebb�l k�vetkez�en a t�rsadalomtudom�nyi kutat�sok bels� hat�rainak �trendez�d�se -, mindenk�ppen meg�rdemli a figyelmet. Nem is annyira az�rt, hogy valamif�le definit�v v�lasz fogalmaz�djon meg, hanem ink�bb az�rt, mert �gy m�d ny�lik a t�rsadalomtudom�nyi kutat�sok �s Magyarorsz�gon kev�ss� ismert tartom�ny�nak �ttekint�s�re.

  A dolgozat els� r�sz�ben arra t�rekszem, hogy megvil�g�tsam, melyek azok az elm�leti, m�dszertani elvek, szempontok, amelyek ment�n a hagyom�nyos n�prajztudom�ny kialak�totta �s a mai napig m�k�dteti kutat�si gyakorlat�t. Ez a feladat m�r csak az�rt sem ker�lhet� meg, mert a kultur�lis antropol�giai kutat�sok - Kelet-Eur�p�ban minden�tt - a n�prajztudom�ny keretein bel�l, de a n�prajztudom�ny hagyom�nyos paradigm�inak ellen�ben alakultak ki. Sz�momra nyilv�nval�, hogy a n�prajztudom�ny elm�leti �s m�dszertani ellentmond�sai paradigmatikus �rt�k�ek, s ennek megfelel� b�n�sm�dot �rdemelnek; azaz a kelet-eur�pai antropol�gia n�prajzkritik�ja nem egyedi teljes�tm�nyekre, hanem a n�prajzi paradigm�ra ir�nyul. A k�vetkez� r�szben a modern t�rsadalomtudom�nyi kutat�soknak eg�szen r�viden azokat a mozzanatait tekintem �t, amelyek a mai antropol�giai megk�zel�t�s szempontj�b�l k�l�n�s jelent�s�ggel b�rnak; annak mintegy a kontextus�t alkotj�k. A harmadik r�szben az antropol�giai kult�raelm�let n�h�ny �ltal�nosabb tanuls�ggal j�r� vonatkoz�s�ra h�vom fel a figyelmet. Az ut�bbi �vtizedben az antropol�gia alapvet�en �talakult; ak�rcsak a hatvanas �vekbeli helyzettel �sszehasonl�tva is megh�kkent�ek a v�ltoz�sok.3 E v�ltoz�sok egyik meghat�roz� elm�leti mozzanat�t jelenti egy, a kor�bbiakt�l jelent�s m�rt�kben elt�r� kult�rafelfog�s kidolgoz�sa. Szeretn�m nyilv�nval�v� tenni, hogy az antropol�gia ma m�r r�gen nem csup�n egy, a ”primit�v” kult�r�kat vizsg�l� ”�rtatlan” diszciplina, nem az etnol�gia szinonim�ja, hanem a saj�t t�rsadalom elemz�s�nek saj�tos dimenzi�kkal b�r� (Gullestad, 1989; Hastrup, 1990: 253-268). Ezt k�vet�en a t�rsadalomt�rt�neti kutat�sok egy - a mindennapi �let, a t�rsadalmi folyamatok mikoszintj�re ir�nyul� - ”antropologiz�lt” ir�nyzat�t tekintem �t r�viden, mint a mai antropol�giai kutat�sok egyik fontos �sszetev�j�t. V�g�l pedig azt igyekszem megfogalmazni, milyen kih�v�sokkal tud szemben�zni, s milyen lehet�s�gekkel (b�r(hat) az antropol�gia ma Eur�p�nak ezen a r�sz�n.

  E dolgozat els� v�ltozata 1991 nyar�n �s �sz�n �r�dott T�bingenben, egy nagyobb, az

Alexander von Huiumboldt-Stiftung t�mogat�s�val v�gzett kutat�s keret�ben. A sz�veg egy m�sik v�ltozata bemutat�sra ker�lt 1992 november�ben, a Miskolci Egyetem Kultur�lis �s Vizu�lis Antropol�giai Tansz�ke �ltal rendelkezett kultur�lis antropol�giai konferenci�n. A tanulm�ny el�k�sz�t�s�ben sokan �s sokf�le m�don voltak a seg�ts�gemre; mindannyiuk felsorol�s�ra itt nincsen m�d. K�l�n k�sz�netet szeretn�k mondani Hermann Bausingernek �s Konrad K�stlinnek azok�rt a hossz� besz�lget�sek�rt, amelyek n�lk�l nemcsak ez a dolgozat nem k�sz�lhetett volna el, hanem �n magam is szeg�nyebb lenn�k ezeknek a besz�lget�seknek az eml�k�vel. K�sz�nettel tartozom Michi Knechtner �s Gisella Welznek, valamint a t�bingeni egyetem Ludwig-Uhland-Institut f�r empirische Kulturwissenschaft �ltal az 1990-91. tan�v tavaszi szemeszter�ben megtartott ”Forschungsdesign und Textualisierungsstrategien in der Kulturwissenschaft” c�m� szemin�rium r�sztvev�inek, akik mintegy ”r�k�nyszer�tettek” az itt elmondottak els� megfogalmaz�s�ra. V�g�l k�sz�nettel tartozom S�rk�ny Mih�lynak, aki a miskolci konferenci�n elmondott korrefer�tum�ban sz�mos fontos megjegyz�st tett. E felsorol�s term�szetesen nem terelheti el a figyelmet a t�nyr�l, hogy a dolgozat hi�nyoss�gai miatt egyed�l engem terhel a felel�ss�g.

A hagyom�nyos n�prajztudom�ny paradigma �s kritika

  Az eur�pai n�prajz leg�jabb kori tudom�nyt�rt�net�nek egyik saj�toss�ga, hogy a konzervat�v szeml�let�, s�t anakronisztikusnak nevezhet� kutat�sok, valamint a radik�lisan �j elveket k�vet� �s kidolgoz� vizsg�l�d�sok - �lland� s�rl�d�sok k�zepette ugyan, de m�gis - megf�rtek ugyanazon diszcipl�na keretein bel�l. Az eur�pai n�prajz ma mind elm�let�t, mind metodik�j�t, mind pedig kutat�si t�rgy�t illet�en figyelemre m�lt� sokf�les�get mutat. Ha azonban ezt a sokf�les�get kicsit k�zelebbr�l szem�gyre vessz�k, akkor �rdekes megfigyel�seket tehet�nk. Meg�llap�thatjuk p�ld�ul, hogy a nyugat-eur�pai �s r�szben �szak-eur�pai orsz�gokban a n�prajz c�msz� (vagy annak v�ltozatai) eg�szen m�s t�pus� �s jelleg� tudom�nyos tev�kenys�get jel�l(nek), mint a k�z�p-, kelet- �s d�lkelet-eur�pai orsz�gokban. �gy t�nik, hogy Eur�pa nyugati �s �szaki r�gi�iban m�r kor�bban megt�rt�nt a tudom�nyt�rt�neti m�lt feldolgoz�sa, az elavult, meghaladott elm�leti �s m�dszertani �r�ks�g feldolgoz�sa; m�g m�shol - �gy p�ld�ul Magyarorsz�gon - m�g hozz� sem kezdt�nk e feladat elv�gz�s�hez. Az antropol�giai szeml�let felbukkan�sa, meger�s�d�se k�ts�gtelen�l sietteti a tudom�nyt�rt�neti m�lt kritikai feldolgoz�s�nak folyamat�t - m�r csak e diszcipl�n�k identit�s�nak, egym�shoz val� - t�rt�neti, ismeretelm�leti, ideol�giai stb. - viszony�nak tiszt�z�sa ok�n is. A kelet-eur�pai antropol�gia szervez�d�se k�t pill�ren nyugszik. Egyr�szt felfedez�sre �s adapt�l�sra ker�l a kultur�lis �s szoci�lantropol�gia elm�lete, m�dszertana, tudom�nyt�rt�neti m�ltja �s jelene. M�sr�szt viszont a tudom�nyter�let konstitu�l�d�s�nak fontos �sszetev�je az a kritika, amely nem �ltal�ban a n�prajzra mint tudom�nyra, nem a mai n�prajzi kutat�sok eg�sz�re, hanem azoknak arra az ir�nyzat�ra vonatkozik, amelyet hagyom�nyos n�prajzi kutat�snak lehet nevezni.4 E kritika m�gcsak azt sem k�v�nja bizony�tani, hogy a hagyom�nyos n�prajztudom�ny valami teljesen hasznavehetetlen ”dolog”. Norbert Schindler joggal �llap�totta meg, hogy a hagyom�nyos n�prajz hossz� ideig egy olyan tudom�nyter�lt volt, ahol a legelk�peszt�bb f�lremagyar�z�sok �s a szolid empirikus ismeretek megh�kkent� m�don egy�tt �ltek; ahol az egy�ni �rdekl�d�s tudom�nyos tev�kenys�gk�nt t�telez�dhetett, �s a metodikai konvenci�k nem sz�ks�gszer�en vezettek mindenkit t�v�tra (Schindler, 1984: 35). A n�prajz egyszer�en k�tarc� volt, egyr�szt tudom�nyk�nt m�k�d�tt, m�sr�szt azonban valamif�le nem-tudom�nyos tev�kenys�g is volt. A tudom�nyos �s nem-tudom�nyos attit�d azonban nem mindig v�lt egy�rtelm�en kett�, a tudom�nyos teljes�tm�ny egyidej�leg politikai-nemzeti ”szolg�lat” is volt (K�stlin, 1973: 136); s�t kiss� �lesebben fogalmazva, a n�prajztudom�nynak a m�vel�se els�sorban politika, nemzeti feladat volt. Az eur�pai n�prajz egy olyan diszcipl�nak�nt szervez�d�tt meg, amely egyr�szt kutatott, tudom�nyos vizsg�latokat folytatott, m�sr�szt azonban nem tudott lemondani arr�l az amb�ci�j�r�l, amit Orvar L�fgren a ”hagyom�ny archiv�l�s�nak” nevezett (L�fgren, 1990:4), s amely t�rekv�s szoros �sszhangban �llt azzal a meggy�z�d�ssel, amely szerint a n�prajznak mint tudom�nynak a feladata, hogy valamit ”megmentsen”.

  Mindebb�l k�vetkez�en a hagyom�nyos n�prajzi kutat�s kritik�ja egyr�szt elm�leti jelleg� �s a kutat�s elm�let�re, fogalmi k�szlet�re, metodikai �rz�kenys�g�re, pontoss�g�ra ir�nyul; m�sr�szt viszont t�rsadalmi �s ideol�giai tartalm�, amennyiben a tudom�nyter�let ismeretelm�leti bizonytalans�gait, tiszt�zatlans�gait �sszef�gg�sbe hozta a kutat�sok eredm�nyeinek politikai, ideol�giai manipul�lhat�s�g�val, felhaszn�lhat�s�g�val. Hogy a kritik�nak ez a k�t �ga vagy ir�nya milyen szorosan �sszetartozik, azt j�l illusztr�lja Hermann Bausingernek egy 1969-b�l sz�rmaz� meg�llap�t�sa:

  ”A tudom�nyt�rt�neti el�zm�nyek miatt elengedhetetlen�l sz�ks�ges az ideol�giakritikai szempont. Az ideol�giakritika azon t�rgyak kutat�s�nak k�zvetlen kritik�j�t jelenti, amelyeket a kor�bbi harmoniz�l�, vagy ahistorikus-mitiz�l� �rtelmez�sekt�l megszabad�tva, �jra meg kell ragadni �s �jra meg kell mutatni” (Bausinger, 1969: 234).