6. t�tel

JEREMI�S

Jeremi�s valamivel t�bb mint egy �vsz�zaddal Izaj�s ut�n, Kr. e. 645 k�r�l papi csal�db�l sz�letett Jeruzs�lem k�rny�k�n. �let�t �s jellem�t minden m�s pr�f�t��n�l jobban ismerj�k a harmadik szem�lyben elmondott �letrajzi adatok r�v�n. Ezek a k�nyvben sz�tsz�rtan tal�lhat�k, s kronologikus sorrendben �gy k�vetkeznek: 19,1-20,6; 26; 36; 45; 28-29; 51,59-64; 34,8-22; 37-44. Vannak m�g �n�letrajzi adatok pr�z�ban �s versben, melyeket "Jeremi�s vallom�sainak" nevez�nk: 11,18-12,6; 15,10-21; 17,14-18; 18,18-23; 20,7-18. Eg�sz fiatalon h�vta �t az Isten 626-ban, Jozija uralkod�s�nak 13. �v�ben (1,2). Abban a zaklatott korban �lt, amikor J�da orsz�g�nak trag�di�ja megkezd�d�tt �s be is fejez�d�tt. Jozija vall�si reformja �s nemzeti restaur�ci�ja rem�nyeket �bresztett, de ezek megsemmis�ltek 609-ben, a kir�ly megidd�i hal�l�val, a keleti vil�g felfordul�s�val, Ninive buk�s�val 612-ben �s a k�ld uralom kiterjed�s�vel. 605-ben Nebukadnez�r kiterjesztette uralm�t Palesztin�ra. J�da az �lland�an intrik�l� Egyiptom biztat�s�ra fell�zadt 597-ben Nebukadnez�r megjelent Jeruzs�lem el�tt, �s lak�inak egy r�sz�t elhurcolta. A k�vetkez� l�zad�skor, 587-ben a k�ld hadsereg �jb�l megjelent, elfoglalta Jeruzs�lemet, a templomot felgy�jtotta, �s bek�vetkezett a m�sodik elhurcol�s. Jeremi�s �t�lte ezt a dr�mai t�rt�netet, pr�dik�lt, fenyeget�z�tt, el�re megmondta a pusztul�st, de hi�ba figyelmeztette a tehetetlen kir�lyokat, akik egym�st k�vett�k D�vid tr�nj�n. A katonai p�rt defetizmussal v�dolta, �ld�zt�k, beb�rt�n�zt�k. Jeruzs�lem elfoglal�sa ut�n, b�r l�tta a j�v� rem�ny�t a sz�m�z�ttekben, Jeremi�s m�gis �gy d�nt�tt, hogy Palesztin�ban marad Gedalja mellett, akit a k�ldok korm�nyz�nak neveztek ki. Gedalja meg�l�se ut�n a b�ntet�st�l f�l� zsid�k magukkal hurcolt�k Egyiptomba. Val�sz�n�, hogy ott halt meg.

Ennek az �letnek a dr�m�ja nemcsak az esem�nyekben van, amelyek k�z� Jeremi�s keveredett, hanem mag�ban a pr�f�t�ban is. Gyeng�d l�lek volt, aki szeretetre sz�letett, �s m�gis az volt a k�ldet�se, hogy "gyoml�ljon �s romboljon, sz�tsz�rjon �s sz�th�nyjon" (1,10), majdnem mindig szerencs�tlens�get kellett j�vend�lnie (20,8). K�v�nta a b�k�t, �s mindig harcolnia kellett az �v�i ellen, a kir�ly ellen, a papok ellen, a hamis pr�f�t�k ellen, az eg�sz n�p ellen, "civ�d�s f�rfia, az ellentmond�s embere lett az eg�sz orsz�g sz�m�ra" (15,10). Sz�tt�pte �t az a k�ldet�s, amely el�l nem t�rhetett ki (20,9). Bels� besz�lget�sei az Istennel tele vannak a f�jdalom felki�lt�s�val: "Mi�rt nem sz�nik meg f�jdalmam?" (15,18), ism�tli J�b szavait: "�tkozott a nap, amelyen sz�lettem" (20,14).

De a f�jdalom megtiszt�totta lelk�t �s kinyitotta az Isten sz�m�ra. Ez a sz�vb�l fakad� vall�soss�g teszi �t kedvess� �s k�zeliv�. A szem�lyes vall�soss�g vezette a hagyom�nyos tan elm�ly�t�s�hez: Isten vizsg�lja a ves�ket �s sz�veket (11,20), mindenkinek tettei szerint fizet (31,29-30) az Istennel val� bar�ts�got (2,2) megszak�totta a b�n, amely a gonosz sz�vb�l fakad (4,4; 17,9; 18,12). �rzelmi �let�ben hasonl�t Oze�sra, akinek hat�sa alatt �llott. Bizonyos rokons�g �llap�that� meg a M�sodik T�rv�nyk�nyv �s Jeremi�s k�nyv�nek szavai k�zt. A szellem�k �s tan�t�suk azonos: Jeremi�s ismerte a Deuteronomium els� kiad�s�t, ez b�tor�totta �t a vall�si reformra, s onnan vette az elveket.

Jeremi�s k�ldet�se m�r �let�ben cs�d�t mondott, alakja m�gsem sz�nt meg nagyobbodni a hal�la ut�n. Az �j sz�vets�g tana �ltal, amely a sz�v vall�s�ra �p�l, � volt a zsid�s�g atyja a legtiszt�bb vonalon, �s hat�s�t meg lehet l�tni Ezekielen, Izaj�s m�sodik r�sz�n �s t�bb zsolt�ron. A Makkabeus korban a n�p v�d�i k�z� sz�m�tott�k (2Mak 2,1-8; 15,12-16). A lelki �rt�keket helyezte az el�t�rbe, r�mutatott azokra a bens�s�ges kapcsolatokra, amelyeknek meg kell lenni�k az ember Istenhez val� viszony�ban. �nmegtagad� �lete �s az Isten

szolg�lat�ban elt�rt szenved�sei p�ld�ul szolg�lhattak az Iz 53-ban szerepl� Szolga alakj�hoz, s �gy Jeremi�s lett Krisztus egyik el�k�pe.

K�nyv�nek szerkezete olyan, mintha nem egyszerre k�sz�lt volna. A g�r�g ford�t�s l�nyegesen r�videbb a h�ber sz�vegn�l, a nemzetek elleni or�kulumokat a 25,13 m�g� helyezi, ami lehetett a r�gi hely�k, de a h�berben a k�nyv v�g�n vannak (46-51). Ezek tal�n nem is mind mag�t�l Jeremi�st�l sz�rmaznak. Mindenesetre �gy l�tszik, hogy a Babilon elleni or�kulumok (50-51) a sz�m�zet�s v�g�r�l val�k. Az 52. fejezet t�rt�neti f�ggel�knek l�tszik, amely p�rhuzamos a 2Kir 24,18-25,30-cal. M�s, kev�sb� terjedelmes kieg�sz�t�seket is iktattak a k�nyvbe. Ez bizony�tja haszn�lat�t �s a megbecs�l�st, amellyel a babiloni foglyok �s a fogs�g ut�n �jra�led� k�z�ss�g tagjai �rt�kelt�k. B�s�gesen akadnak dublettek, amelyek szerkeszt�st t�teleznek fel. V�g�l az id�rendi adatok nem sorrendben k�vetik egym�st. A k�nyv jelenlegi zil�lts�ga a hossz� alkot�s eredm�nye, amelynek egyes �llom�sait neh�z meg�llap�tani.

A 36. fejezet m�gis nagyon �rt�kes adatot szolg�ltat: Jeremi�s 605-ben dikt�lta B�ruknak az or�kulumokat, amelyeket szolg�lat�nak kezdete �ta, azaz 626 �ta mondott. Ezt a tekercset, amelyet Jojakim el�getett, �jra�rt�k �s kieg�sz�tett�k (36,32). �gy eredeti tartalm�r�l csak hipot�ziseket lehet fel�ll�tani.

A k�nyvben k�t r�szt k�l�n�tettek el: az egyik a Juda �s Jeruzs�lem ellen sz�l� fenyeget�sek (1,1-25,13), a m�sik a nemzetek elleni j�vend�l�sek (25,13-38 �s 46-51). Egy harmadik r�sz is van (26-35), ahol sorrend n�lk�l �sszegy�jt�tt�k azokat a darabokat, amelyeknek a hangja egy kev�ss� optimista. Ezek a darabok majdnem mind pr�z�ban vannak, �s nagyj�b�l Jeremi�s �letrajz�b�l sz�rmaznak, amelyet B�ruknak tulajdon�tanak. K�l�n kell venni a 30-31. fejezeteket, amelyeknek vigasztal�s jelleg�k van. A negyedik r�sz (36-44) pr�z�ban folytatja Jeremi�s �letrajz�t, �s szenved�seit ismerteti, melyeket Jeruzs�lem ostroma el�tt �s ut�n �llt ki. Befejez�dik 45,1-5-tel, amely mintegy B�ruk al��r�s�t tartalmazza.

22. t�tel

A SIRALMAK

A h�ber Biblia ezt a kis k�nyvet a szent �r�k k�z� sorolja. A g�r�g Biblia �s a Vulg�ta r�gt�n Jeremi�s ut�n k�zli azon a c�men, hogy a pr�f�t�nak tulajdon�tj�k. A hagyom�ny a 2Kr�n 35,25-�n alapszik, �s a k�ltem�nyek tartalm�ra t�maszkodik, amely val�ban megfelel Jeremi�s kor�nak. De szerz�s�g�t nehezen fogadhatjuk el. Jeremi�s, ahogy hiteles or�kulumaib�l ismerj�k, nem mondhatta, hogy a pr�f�tai sugalmaz�s kiapadt (2,9), sem nem dics�rhette Cidkij�t (4,20), sem nem rem�nykedett egyiptomi seg�ts�gben (4,17). Az � csapong� szelleme nehezen k�thet� meg e k�ltem�nyek mesters�ges form�ival. Az els� n�gy alfabetikus, vagyis mindegyik vers az �b�c� egyik bet�j�vel kezd�dik az �b�c� sorrendj�ben. Az �t�dik 22 verssorb�l �ll, amennyi bet�je van az �b�c�nek.

Az 1., 2. �s a 4. siralom a gy�sz�nek m�faj�t t�kr�zi, a 3. egy�ni, m�g az 5. kollekt�v siralom (latinban: Jeremi�s im�ja). Palesztin�ban �rt�k Jeruzs�lemnek 587-ben bek�vetkezett pusztul�sa ut�n. Val�sz�n�leg a templom hely�n v�gzett liturgi�n�l haszn�lt�k. A szerz� vagy a szerz�k l�lekbe markol� szavakkal �rj�k le a v�rosnak �s lak�inak gy�sz�t, �s ezekb�l a keserves siralmakb�l megingathatatlan bizalom �s m�lys�ges b�nat �rad az Isten fel�, ami �lland� �rt�ke marad a k�nyvnek. A zsid�k hossz�napkor mondj�k, �s �gy eml�keznek az 587-es �v esem�nyeire, az Egyh�z pedig a nagyh�ten haszn�lta, hogy eml�keztessen a K�lv�ri�n v�gbement dr�m�ra.

27. t�tel

B�RUK

B�ruk k�nyve deuterokanonikus k�nyv, a h�ber Bibli�b�l hi�nyzik .A g�r�g Bibli�ban Jeremi�s �s a Siralmak k�zt van, a Vulg�t�ban a Siralmak ut�n k�vetkezik. A bevezet�sben (1,1-14) elmondja, hogy B�ruk �rta Babilonban az elhurcol�s ut�n �s Jeruzs�lembe k�ldte, hogy a liturgikus k�z�ss�gben olvass�k fel. Tartalma a k�vetkez�: b�nb�n� im�ds�g �s a rem�ny kifejez�se (1,15-3,8), b�lcsess�gi k�ltem�ny (3,9-4,4), amely a b�lcsess�get azonos�tja a t�rv�nnyel, egy pr�f�tai r�sz, amelyben a megszem�lyes�tett Jeruzs�lem a sz�m�z�ttekhez fordul �s b�tor�tja a messi�si rem�nnyel. A bevezet�sen k�v�l a h�rom r�szt val�sz�n�leg h�ber�l �rt�k, de ez elveszett, �s neh�z meghat�rozni az �r�s idej�t, tal�n el�g k�s�n keletkezett, Kr. e. a 2. vagy az 1. sz�zadban.

A g�r�g Biblia k�l�n hozza Jeremi�s level�t, amelyet a Vulg�ta B�ruk k�nyv�hez csatol (6). Ez ink�bb hitv�d� �rtekez�s a b�lv�nyok kultusza ellen, ahol lapos st�lusban fejti ki azokat a t�m�kat, amelyek Jer 10,1-16-ban �s Iz 44,9-20-ban m�r el�fordultak. Az itt le�rt b�lv�nyim�d�s babiloni, de a k�s�i korban. A lev�l eredeti nyelve h�ber, a g�r�g korszakb�l val�, de t�bbet nem lehet meg�llap�tani r�la �gy l�tszik, 2Mak 2,1-3 hivatkozik r�.

A B�ruk nev�t visel� gy�jtem�ny �rdekl�d�s�nket a sz�rv�nyok k�z�ss�gei fel� ford�tja, �s megmutatja, mint tartott�k fenn a vall�si kapcsolatot Jeruzs�lemmel az im�ds�g, a t�rv�ny tisztelete, a revans gondolata �s a messi�si rem�ny �ltal. A Siralmakkal egy�tt ez is tan�s�tja, hogy Jeremi�s eml�ke milyen nagy volt, mert az � �s tan�tv�nyai nev�hez f�zt�k a k�t kis k�nyvet.

�si zsid� k�nyv, melyet a Kr.e. 600 k�r�l �l� zsid� herceg, B�rukr�l neveztek el, aki Jeremi�s k�zeli bar�tja volt (Jer36:4). B�ruk k�nyv�nek f� tartalma egy, a fogs�gban l�v� zsid�kt�l a m�g otthon maradottakhoz �rt �zenet, egy a b�n�k megvall�s�ra �s isteni kegyelem k�r�s�re buzd�t� im�ds�ggal �s egy �nekkel egy�tt, mely az isteni b�lcsess�get dics��ti a B�lcsess�gnek a T�ra (azaz az Isten t�rv�nye) form�j�ban val� megtestes�l�s�re val� utal�ssal. Ez ut�bbit a korai egyh�z J�zus megtestes�l�s�re vonatkoz� c�lz�sk�nt, az elesett Jeruzs�lemet siralmaz�k vigaszak�nt �rtelmezte. V�g�l a 6. fejezetben Jeremi�snak a b�lv�nyim�d�s ellen val� figyelmeztet�s�t olvashatjuk, melyet a fogs�gban l�v�knek �rt. B�r tal�lhat� ennek a k�nyvnek sz�r, eti�piai, latin �s m�s �si nyelv� v�ltozatai, azok mind a g�r�g ford�t�s�nak tekinthet�, mely a h�ber eredetib�l sz�rmazik. Kritikusok nagyon nem �rtenek egyet a B�ruk sz�rmaz�s�nak d�tumait illet�en �s n�melyek eredetis�g�t is megk�rd�jelezik, azt k�l�nb�z� szerz�k �r�sainak gy�jtem�ny�nek tekintik. A B�ruk 2. �s 3. k�nyv�t, vagyis a sz�r �s g�r�g apokalipsziseket m�r az �korban hamis�tv�nyoknak �t�lt�k.

29. t�tel

T�bi�s

T�bi�s k�nyve (a h�ber „Tobijah” – „Isten az �n J�s�gom” sz�b�l) r�gi zsid� irat. Ez a k�nyv egy T�bit nev�, a babil�niai fogs�gban �l� istenf�l� zsid� ember �s fi�r�l, T�bi�sr�l sz�l. T�bit sok j�cselekedete ellen�re rejt�lyes m�don hirtelen megvakul �s k�ts�gbeesetten k�ny�r�g Istenhez, hogy vegye el az �let�t. Ugyanebben az id�ben egy S�ra nev� megsz�llott asszony, aki m�r h�t f�rj�vel v�gzett n�sz�jszak�jukon, Ekbatana v�rosban �lt �s szint�n hal�lt k�rt Istent�l. Isten mindk�t im�t meghallgatta �s elk�ldte R�f�el arkangyalt seg�ts�g�l. A fiatal T�bi�st apja �zleti �gyeit v�gezve �ton volt egy t�voli v�rosba, mikor R�f�el, egy fiatalember k�p�ben, �t kuty�j�val egy�tt S�ra h�z�hoz vezette. T�bi�s ott elvette S�r�t �s R�f�el utas�t�sait k�vetve ki�zte S�r�b�l a gonoszt (Asmodeus = „Rombol�”). Egy�tt hazat�rtek �s T�bi�s meggy�gy�totta apja vaks�g�t. A k�nyv T�bit Jeruzs�lem �jra�p�t�s�r�l �s a fogs�gb�l val� visszat�r�sr�l sz�l� pr�f�ci�j�val v�gz�dik. A t�rt�net a j�indulat, a h�zass�g �s az im�ds�g eszm�ny�re nevel �s arr�l biztos�t, hogy Isten a b�ket�r�sben kitart� igazak ir�nti k�ny�r�let Istene aki megb�nteti a gonoszt. Az �si sz�vegek nagyon v�ltozatosak, �gy ford�t�saik sem egyeznek r�szleteikben. A k�nyv ar�mi �s h�ber nyelv� t�red�keit nemr�giben Qumran k�rny�k�n megtal�lt�k �s ennek alapj�n Kr.e. 175 k�r�lire teszik keletkez�se kor�t. A fiatal T�bi�s �s kuty�ja az angyallal a kereszt�ny ikonok kedvenc t�m�i.

7. t�tel

EZEKIEL

Jeremi�s �s Ezekiel k�nyve k�z�tt az a k�l�nbs�g, hogy ez ut�bbi rendszeresen fel�p�tett k�nyv. A bevezet�s ut�n (1-3), ahol a pr�f�ta Istent�l megkapja k�ldet�s�t, a k�nyv vil�gosan n�gy r�szre oszlik: 1. A 4-24-ig terjed� fejezetek tartalmazz�k az izraelit�k ellen ir�nyul� fenyeget�seket Jeruzs�lem ostroma el�tt 2. a 25-32. fejezet a nemze-tek ellen mondott or�kulumok, ahol a pr�f�ta kiterjeszti az isteni �tkot a h�tlen nemzet b�nt�rsaira �s bujtogat�ira 3. a 33-39. fejezet az ostrom alatt �s ut�nra vonatkozik, �s vigasztalja n�p�t a jobb j�v� �g�ret�vel v�g�l a 40-48. fejezetekben el�re l�tja a j�v� k�z�ss�g politikai �s vall�si �llapot�t a Palesztin�ba val� visszatelep�t�s ut�n.

M�gis, a logikus szerkeszt�sen bel�l sok a rendelleness�g. Sok a dublett (3,17-21 = 33,7-9; 18,25-29 = 33,17-20 stb.). Az Istent�l sz�rmaz�, Ezekielt s�jt� n�mas�g (3,26; 24,27; 33,22) besz�dekkel van megszak�tva. Az isteni szek�r l�tom�s�t (1,4-3,15) megszak�tja a k�nyv l�tom�sa (2,1-3,9). �pp�gy Jeruzs�lem b�neinek a le�r�sa (11,1-21) folytatja a 8. fejezetet, �s nyilv�nval�an az isteni szek�r elindul�s�nak a le�r�sa is megakad a 10,22-ben �s folytat�dik a 11,22-ben. A 26-33. fejezetek id�pontjai nem k�vetkeznek egym�s ut�n. Ezek a hib�k nehezen tudhat�k be olyan szerz�nek, aki egyfolyt�ban �rta m�v�t. Sokkal ink�bb a tan�tv�nyok felel�sek �rte, akik el�tt �r�s volt vagy eml�keken dolgoztak, azt kombin�lt�k �s kieg�sz�tett�k. Ezekiel k�nyve teh�t bizonyos m�rt�kben a t�bbi pr�f�tai k�nyv sors�ban r�szes�lt. De a forma �s tan�t�s egys�ge biztos�tja, hogy ezek a tan�tv�nyok h�en �rizt�k meg a gondolatot �s �ltal�ban v�ve mag�nak a mesternek a szavait.

Ez�rt felmer�l a k�rd�s, hogy redakci�s munk�juk nem m�dos�totta-e fontos ponton a k�nyvet. A jelenlegi �llapot szerint Ezekiel tev�kenys�g�t a sz�m�z�ttek k�zt Babilonban fejtette ki 593-571 k�zt a sz�veg ezt a k�t sz�ls� d�tumot adja (1,2 �s 29,17). M�gis az els� r�sz or�kulumai Jeruzs�lem lak�ihoz sz�lnak, �s n�ha �gy t�nik, mintha Ezekiel jelen lenne a v�rosban, f�k�pp 11,13-ban. Ez�rt �jabban azt az elm�letet �ll�tott�k fel, hogy Ezekiel k�t helyen m�k�d�tt: Palesztin�ban maradt �s ott pr�dik�lt 587-ig, Jeruzs�lem pusztul�s�ig. Ekkor csatlakozott a Babilonba indul� sz�m�z�ttekhez. A tekercsl�tom�s (2,1-3,9) jelezn� a pr�f�ta palesztinai megh�v�s�t, m�g az isteni szek�r l�tom�sa (1,4-28 �s 3,10-15) jelezn� meg�rkez�s�t a sz�m�z�ttek k�z�. Ennek a l�tom�snak a k�nyv elej�re val� �thelyez�se megv�ltoztatta az eg�sz t�vlatot. Ez az elm�let v�laszt akar adni n�h�ny neh�zs�gre, de �jabbakat t�maszt fel kellene t�telezni, hogy "palesztinai" m�k�d�se alatt Ezekiel a v�roson k�v�l �lt, hogy magyar�zni tudjuk az "�tvitetett" kifejez�st (8,3). Ezenk�v�l Ezekiel �s Jeremi�s egy id�ben m�k�dtek volna Jeruzs�lemben �s sem az egyik, sem a m�sik nem tesz eml�t�st pr�f�tat�rsa szolg�lat�r�l. K�l�nben is a hagyom�nyos felfog�s neh�zs�gei nem legy�zhetetlenek: a jeruzs�lemi k�z�ss�ghez int�zett fedd�sek leck��l szolg�lhattak a sz�m�z�tteknek, �s amikor �gy l�tszik, hogy Ezekiel jelen van a szent v�rosban, a sz�veg ny�ltan mondja, hogy "l�tom�sban" vitetett �t (8,3), amint "vissza is vitte" �t a l�tom�s (11,24). A kett�s szolg�latr�l sz�l� elm�let, melyet kedvez�en fogadtak, bizonytalan elm�let marad. B�rmilyen is legyen a megold�s, ugyanaz a nagys�g emelkedik ki a k�nyvb�l. Ezekiel pap (1,3). A templom k�t�tte le �rdekl�d�s�t, amikor l�tta, hogy a templomot megfert�zik a tiszt�talan szertart�sokkal (8), hogy Jahve dics�s�ge elhagyta a templomot (10), vagy l�tja a j�vend� templomot, melyet eg�szen apr�l�kosan �r le (40-42), �s v�rja Isten lesz�ll�s�t (43). Szab�lyozza a j�v�re vonatkoz�an a papi teend�ket, az istentiszteletet �s a vall�si napt�r r�szleteit (44-46). Tiszteli a t�rv�nyt, �s Izrael t�rt�net�ben (20) megfeddi a n�p h�tlens�g�t "a szombat megszents�gtelen�t�s��rt", �s ez majdnem refr�nk�nt hangzik. Irt�zik a t�rv�ny szabta tiszt�talans�gokt�l (4,14; 44,7) �s gondja van arra, hogy a szentet a prof�nt�l elv�lassza (45,1-6; 48,9). Mint pap, szab�lyozza a jogi vagy erk�lcsi eseteket, �s a tan�t�sa ett�l kazuisztikus jelleget nyer (18). Gondolata �s sz�kincse hasonl�t a szents�g t�rv�ny�hez (Lev 17-26), ismerte azt, �telm�lkedte, de tov�bb megy rajta �s el�k�sz�ti a Pentateuchus utols� kodifik�l�s�t. Munk�ss�ga "papi", mint ahogy Jeremi�s� "deuteronomista". De ez a pap tev�keny pr�f�ta. M�sokn�l jobban szapor�tja a szimbolikus tetteket. El�re jelezte Jeruzs�lem ostrom�t (4,1-5,4), a sz�m�z�ttek elindul�s�t (12,1-7), Babilon kir�ly�t az �tkeresztez�d�sn�l (21,23), J�da �s Izrael egyes�l�s�t (37,15). Szem�lyes megpr�b�ltat�saival egy�tt "jel" lett Izrael sz�m�ra (24,24), amint volt Oze�s, Izaj�s �s Jeremi�s. De jelk�pes tetteinek a bonyolults�ga szemben �ll el�dei tetteinek egyszer�s�g�vel. Ezekiel mindenekel�tt l�t�. K�nyve nem tartalmaz n�gy tulajdonk�ppeni �rtelemben vett l�tom�sn�l t�bbet, azok m�gis sok helyet foglalnak el (1-3; 8-11; 37; 40-48). Fantasztikus vil�got t�r el�nk: Jahve szeker�nek n�gy �llata, a templomban rendezett istentiszteleti borzalmak �llatok �s b�lv�nyok ny�zsg�s�vel, az �letre kel� csontok a s�ks�gon, a j�v� templom v�zlata, mint valami �p�t�sz terve, ahonn�t �lombeli foly� indul �tj�ra ut�pisztikus f�ldrajzban. A pr�f�ta k�pzelet�nek ez az ereje allegorikus k�pekbe csap �t: Ohola �s Oholiba k�t n�v�r (23), Tirusz haj�t�r�se (27), a f�ra�-krokodil (29 �s 32), a hatalmas fa (31), lesz�ll�s az alvil�gba. Ezzel a l�t�si er�vel ellent�tben �ll, hogy a k�pek intenzit�sa elfojtja a kifejez�st. Ezekiel st�lusa egyhang� �s sz�rke, hideg �s feleresztett, �s igen hi�nyos, amikor �sszehasonl�tjuk a nagy klasszikusok st�lus�val, f�k�pp Izaj�s tisztas�g�val, Jeremi�s meghat� melegs�g�vel. Ezekiel m�v�szete dimenzi�ival, emelkedetts�g�vel t�nik ki, amely az isteni titkok k�r�l szent �s f�lelmetes l�gk�rt teremt. L�tjuk, hogy b�r Ezekielt jellemz� von�sai el�deihez k�tik, m�gis �j utat nyit meg. Ez �rv�nyes tan�t�s�ra is. Ezekiel szak�t nemzet�nek m�ltj�val. Az aty�knak tett �g�retek �s a Sinai hegyen k�t�tt sz�vets�g eml�kei ritk�n jelennek meg: ha az Isten mind ez ideig megmentette b�nt�l szennyezett n�p�t (16,3), ez az�rt van, mert teljes�ti �g�reteit (20). A r�gi sz�vets�get az �r�k sz�vets�gnek kell helyettes�tenie (16,60; 37,26), de ez nem jutalmaz�s a n�pnek a megt�r�s�rt, hanem tiszt�n j�indulat, megel�z� kegyelem, hiszen a megb�n�s csak  k�s�bb fog j�nni (16,62-63). Ezekiel messianizmusa kev�sb� kifejezett: nem kir�lyi �s dics�s�ges. Hirdeti a j�v� D�vidj�t, de az nem lesz m�s, mint n�p�nek "p�sztora" (34,23; 37,24), vagy "fejedelme". Szak�t a hagyom�nyos kollekt�v b�ntet�ssel, �s �ll�tja, hogy a jutalom �s b�ntet�s egy�ni lesz (18 v�.: 33). Az ideiglenes teol�giai megold�s igen gyakran ellentmond a t�nyeknek, s lassank�nt a m�svil�gi jutalmaz�s-b�ntet�s fogalm�hoz vezet. A templom�hoz annyira ragaszkod� pap Jeremi�s p�ld�j�ra szak�t azzal a fogalommal, hogy az Isten oda van k�tve szent�ly�hez. Benne �ssze van kapcsolva a pr�f�tai szellem a papi szellemmel, amelyek gyakran ellent�tesek maradtak a szertart�sok �rt�k�ket a bels� lelk�lett�l kapj�k. Ezekiel eg�sz tan�t�sa a bels� meg�jul�sra ir�nyul: �j sz�vet �s �j szellemet kell teremteni (18,31), vagy ink�bb az Isten ad egy "m�sik" sz�vet vagy "�j" sz�vet �s "�j" lelket (11,19; 36,26). R�mutat az isteni j�s�gra, amely el�be siet a b�nb�natnak, s ezzel a kegyelem teol�gi�j�nak a k�sz�b�n �ll, melyet majd Szent J�nos �s Szent P�l fejtenek ki. A vall�si adotts�goknak ez a l�lekkel val� tel�t�se Ezekiel nagy adom�nya. Amikor �t a zsid�s�g atyj�nak nevezik, gyakran hivatkoznak arra a gondoss�gra, amellyel a prof�nt �s a szentet elv�lasztja, vagy apr�l�kos szertart�si el��r�saira �s a farizeusokra gondolnak. De a p�rhuzam nincs meg: Ezekiel - m�s m�don, mint Jeremi�s - �tnak ind�t egy tiszta lelkis�get, amely kereszt�lhalad a zsid�s�gon, �s betorkollik az �jsz�vets�gbe. J�zus a j� P�sztor, akit Ezekiel hirdetett meg, J�zus ind�tja meg a l�lekkel tel�t�d�tt �j istentiszteletet, amelyet Ezekiel k�vetelt. M�s szemsz�gb�l n�zve Ezekiel az apokaliptika elindul�s�n�l is ott �ll. Hatalmas l�tom�sai bevezetik D�niel�t, �s nem csod�lkozunk, hogy az Apokalipszisben Szent J�nos is hat�sa alatt �llott.

24.t�tel

D�NIEL

D�niel k�nyve tartalm�t tekintve k�t r�szb�l �ll. Az 1-6. fejezet elbesz�l�se: D�niel �s h�rom t�rsa Nebukadnez�r szolg�lat�ba ker�lnek (1) Nebukadnez�r �lma: az �sszetett szobor (2) az aranyszobor im�d�sa �s D�niel h�rom t�rsa a t�zes kemenc�ben (3) Nebukadnez�r �r�lts�ge (4) Baltaz�r lakom�ja (5) D�niel az oroszl�nok verm�ben (6). Mindegyik esetben D�niel vagy t�rsai a gy�ztesek a megpr�b�ltat�sokban, amelyekt�l �let�k, vagy legal�bbis h�rnev�k f�gg, �s a pog�nyok dics�rik az Istent, aki megmentette �ket. A jelenetek Babilonban t�rt�nnek Nebukadnez�r, a "fia" Baltaz�r �s ennek ut�dja, a "m�d D�rius" alatt. A 7-12. fejezetek l�tom�sok, melyeket D�niel szeml�lt: a n�gy vad�llat (7) a kecskebak �s kos (8) a hetven h�t (9) a harag napja �s a v�gs� nap nagy l�tom�sa (10-12). Ezek is Baltaz�r, a m�d D�rius �s a perzsa Cirusz idej�hez kapcsol�dnak. Egyesek �gy l�tj�k, hogy a k�nyvet k�t k�l�nb�z� kor� �r�sb�l szerkesztett�k egybe. De m�s adatok ellentmondanak ennek a felfog�snak. Az elbesz�l�seket harmadik szem�lyben fogalmazt�k meg, a l�tom�sokat D�niel mondja el az els� l�tom�s (7) be van keretezve egy bevezet�sbe �s egy harmadik szem�ly� befejez�sbe. A k�nyv eleje h�ber nyelv�, de a 2,5-ben hirtelen ar�mra v�lt, �s ez tart eg�szen a 7. fejezet v�g�ig, �s �gy l�p �t a l�tom�sokba. Az utols� fejezeteket �jb�l h�ber nyelven �rt�k. A nyelv kett�ss�g�re vonatkoz�lag k�l�nf�le magyar�zatokkal j�ttek el�, de ezek k�z�l egy sem meggy�z�. A st�lus (els� vagy harmadik szem�ly) vagy a nyelv (h�ber vagy ar�m) szerint val� feloszt�s nem felel meg a tartalomnak (elbesz�l�s vagy l�tom�s). M�sr�szt a 7. fejezet, melyet a 8. magyar�z, p�rhuzamos a 2. fejezettel ar�mja pedig ugyanaz, mint a 2-4. fejezetek�, de st�lus�nak von�sai megtal�lhat�k a 8-12. fejezetben, j�llehet ezek h�ber nyelven �r�dtak. �gy a 7. fejezet k�ti �ssze a k�nyv k�t  r�sz�t �s biztos�tja egys�g�t. S�t Baltaz�r �s a m�d D�rius a k�nyv mindk�t r�sz�ben el�fordulnak, s ugyanazokat a neh�zs�geket t�rj�k a t�rt�n�sz el�. V�g�l az �r�i elj�r�s �s a gondolkod�sm�d ugyanaz a k�nyv elej�t�l v�g�ig, �s ez az egyenl�s�g a leger�sebb bizony�t�k a k�nyv egys�ge mellett. Az �r�s id�pontj�t vil�gosan meghat�rozza a 11. fejezet. A Szeleukid�k �s Lagid�k k�zti h�bor�t �s Antiochusz Epif�n�sz uralkod�s�nak egy r�sz�t mondja el nagy r�szletess�ggel, pedig ezek a szerz� sz�m�ra jelent�ktelenek. Ez az elbesz�l�s nem hasonl�t az �sz�vets�g egyik j�vend�l�s�re sem. Pr�f�tai st�lusa ellen�re m�r beteljesedett esem�nyekr�l sz�mol be. De a 11,40-ben megv�ltozik a hangnem, �s az "id�k v�g�t" �gy hirdeti meg, mint ami eml�keztet a t�bbi pr�f�t�ra. A k�nyvet teh�t Antiochusz Epif�n�sz �ld�z�se alatt, de ennek hal�la el�tt, �rt�k, m�g a makkabeusi gy�zelem el�tt, teh�t 167-164 k�zt. A k�nyvben semmi sem mond ellen ennek az id�pontnak. Az els� r�sz elbesz�l�sei a k�ld korszakb�l val�k, de bizonyos jelek azt mutatj�k, hogy a szerz� el�g messze van az esem�nyekt�l. Baltaz�r Nabonid fia volt �s nem Nebukadnez�r�, mint a sz�veg mondja, �s sohasem volt kir�lyi c�me. A m�d D�rius ismeretlen a t�rt�nelem el�tt �s nincs hely sz�m�ra, hogy az utols� k�ld kir�ly �s a perzsa Cirusz k�z� helyezz�k, aki m�r legy�zte a m�deket. Az �jbabiloni k�rnyezet perzsa eredet� szavakkal van le�rva, s�t Nebukadnez�r zenekar�nak hangszerei g�r�gb�l �tvett neveket viselnek. A k�nyvben adott id�pontok nem egyeznek meg sem egym�s k�zt, sem a t�rt�nelemmel, amennyire azt ismerj�k, �s �gy l�tszik, hogy minden k�l�n�sebb gond n�lk�l ker�ltek a fejezetek �l�re. Bizony�ra a r�gi hagyom�nyok szolg�ltatnak adatokat a k�s�i �r�s sz�m�ra. A k�nyvnek ez a k�s�i eredete magyar�zza meg hely�t a h�ber Bibli�ban. Akkor ker�lt be, amikor m�r lez�rt�k a pr�f�t�k k�nonj�t, Eszter �s Ezdr�s k�z� sorolt�k, az "egy�b iratok" k�z�, amelyek a h�ber k�non utols� r�sz�t alkott�k. A g�r�g �s latin Biblia a pr�f�t�k k�z� helyezte el, �s hozz�tett n�h�ny deuterokanonikus r�szt: Azari�s zsolt�r�t �s a h�rom ifj� �nek�t (3,24-90), Zsuzsanna t�rt�net�t, ahol kit�nt a fiatal D�niel tiszt�nl�t�sa (13), Bel �s a szent k�gy� t�rt�net�t, amely a b�lv�nyoz�s szat�r�ja (14). A k�nyvnek az volt a c�lja, hogy fenntartsa a hitet �s rem�nyt a zsid�kban, akiket Antiochusz Epif�n�sz �ld�z�tt. D�niel �s t�rsai ugyanolyan megpr�b�ltat�soknak voltak al�vetve: a t�rv�ny megtagad�sa (1), a b�lv�nyok im�d�s�t k�vetelt�k t�l�k (3 �s 6) gy�ztesen ker�ltek ki, �s a r�gi �ld�z�k k�nytelenek voltak elismerni az igaz Isten hatalm�t. Az �j �ld�z� igen fekete von�sokkal van megrajzolva, de amikor az Isten haragja kiengesztel�dik (8,19; 11,36), elj�n a v�gs� id� (8,17; 11,40), akkor pusztul�s v�r r� (8,25; 11,45). Ekkor v�get �r a baj, a b�n, el�rkezik a szentek orsz�ga, melyet az "Emberfia" fog korm�nyozni, s uralma soha nem sz�nik meg (7). A v�gnek ez a v�r�sa, �s a szabadul�s rem�nys�ge t�lti be az eg�sz k�nyvet (2,44; 3,33; 4,31; 7,14). Az Isten biztos�tja ezt a j�v�t egy �ltala kit�z�tt id�ben. Az �r�k elgondol�sban a vil�g t�rt�net�nek elemei az isteni terv elemeiv� v�lnak. A m�lt, a jelen, a j�v� mind j�vend�l�ss� v�lik, mert mindent Isten vil�goss�g�ban szeml�l, "aki megv�ltoztatja a korokat �s id�ket" (2,21). Ezzel az egyszerre id�beli �s id�feletti l�tom�ssal a szerz� r�mutat a t�rt�nelem pr�f�tai �rtelm�re. Az Istennek titk�t (2,18; 4,6) titokzatos k�zvet�t�k t�rj�k fel, akik a Fens�ges h�rn�kei �s �gyn�kei az angyalokr�l sz�l� tan�t�s �pp�gy megvan D�niel k�nyv�ben, mint T�bi�s�ban. A kinyilatkoztat�s Istennek n�p�re �s a nemzetekre vonatkoz� titkos terv�r�l sz�l. Egy fontos sz�veg a halottak felt�mad�s�r�l sz�l (12,2). Az orsz�g, melyet v�rnak, kiterjed minden nemzetre (7,14), nem lesz v�ge, ez lesz a szentek orsz�ga (7,18), az Isten orsz�ga (3,33; 4,31), az Emberfia orsz�ga, aki megkapott minden hatalmat (7,14).

Az �sz�vets�gi messi�si j�vend�l�sekben ez az utols� l�ncszem. Isten orsz�g�nak elj�vetele  k�zponti t�rgya lesz majd a szinoptikus evang�liumoknak. J�zus, ennek az orsz�gnak a kir�lya, mag�t Emberfi�nak nevezi. D�niel k�nyv�nek j�vend�l�sei benne teljesednek. Ezt a k�nyvet, amely angyalokt�l magyar�zott isteni titkoknak a kinyilatkoztat�s�t hozza, sz�nd�kosan rejt�lyes st�lusban �rt�k. Ez a "lepecs�telt k�nyv" (12,4) nyitja meg igaz�n az apokaliptikus irodalmat, amelyet el�k�sz�tett Ezekiel, �s amely kiteljesedett a zsid� irodalomban. Az �jsz�vets�gben Szent J�nos Apokalipszise felel meg neki, de ekkor a k�nyv pecs�tjeit felt�rik (Jel 5-6), a besz�dek m�r nem titkok t�bb�, mert "az id� k�zel van" (Jel 22,10).

1.t�tel

MIKE�S

Mike�s (Micha) pr�f�ta [nem szabad �sszet�veszteni Mike�s Ben Jiml�val, aki Ach�b uralkod�sa alatt �lt (1Kir 22)], j�dai volt, Moresetb�l sz�rmazott, amely nyugatra fekszik Hebront�l. Jotam, Ach�z �s Hiszkija kir�lyok alatt m�k�d�tt, teh�t Szamaria elfoglal�sa el�tt �s a ut�n (721). N�mileg Oze�s kort�rsa volt �s hosszabb ideig Izaj�s�. Vid�ki sz�rmaz�sa miatt lelki rokons�gban �llt �mosszal, konkr�t nyelve n�ha durva, v�ltakoznak benne a k�pek �s a sz�j�t�kok. A k�nyv n�gy r�szre oszlik, �s v�ltakoznak a fenyeget�sek �s �g�retek: 1,2-3,13 elj�r�s Izrael ellen 4,1-5,14 �g�retek Sionnak 6,1-7,7 �jabb elj�r�s Izrael ellen 7,8-20 rem�nys�gek. A Sionnak tett �g�retek er�s ellent�tei a heves fenyeget�seknek, ez adja a keretet, de ez a kiegyens�lyozott szerkeszt�s a k�nyv kiad�inak a munk�ja. Neh�z meghat�rozni az �tdolgoz�s m�rt�k�t, amelyet az a szellemi k�rnyezet v�gzett, amelyben a pr�f�ta eml�k�t �rizt�k. A kritikusok megegyeznek abban, hogy a 7,8-20 r�szt k�zvetlen�l a fogs�gb�l val� visszat�r�s ut�nra kell helyezni. Ebbe a korba illenek be a legjobban az or�kulumok (2,12-13), amelyek elvesznek a fenyeget�sek k�zt - tov�bb� a k�zl�sek (4,6-7; 5,6-7). M�sr�szt a 4,1-5 megtal�lhat� majdnem sz�r�l sz�ra Iz 2,2-5-ben �s egyiken sem l�tszik meg, hogy eredeti hely�n lenne. Ez azonban nem hatalmaz fel, hogy e hozz�ad�sok alapj�n megtagadhatjuk Mike�st�l a j�v�re vonatkoz� �g�retek szerz�s�g�t. Ezek megegyeznek a kort�rs�t�l, Izaj�st�l hangoztatott rem�nyekkel. Mike�s �let�r�l semmit sem tudunk, m�g azt sem, hogyan kapta megh�v�s�t. Azt l�tjuk, hogy er�sen meg volt gy�z�dve pr�f�tai hivat�s�r�l �s megk�l�nb�ztette mag�t a hamis pr�f�t�kt�l. Biztons�ggal hirdette a bek�vetkez� szerencs�tlens�get. Jahve elj�r�st ind�t n�pe ellen (1,2; 6,1) �s v�tkesnek tal�lja: vall�sellenes b�n�kben �s m�g ink�bb erk�lcsellenes v�tkekben. Mike�s ostorozza a har�csol�kat, a k�ny�rtelen�l hitelez�ket, a csal� keresked�ket, a sz�tesett csal�dokat, a papokat �s a kapzsi pr�f�t�kat, a zsarnok urakat �s a megv�s�rolhat� b�r�kat. Mindez ellenkez�je annak, amit Jahve k�v�n: "az igazs�got cselekedni, szeretni az irgalmass�got, �s h�s�gben j�rni az Istennel" (6,8). Ez az a csod�latos formula, mely �sszefoglalja a pr�f�t�k lelki k�vetel�seit, �s igen eml�keztet Oze�sra. A pr�f�ta m�gis melenget egy rem�nyt (7,7). Ez er�s�dik a 6,1. fejezetben, ahol kialakul a marad�kr�l sz�l� messi�si tan (4-5; 5,2), melyet �mosz v�zolt fel. Ebben meghirdeti egy b�k�s kir�lynak Efrat�ban val� sz�let�s�t, aki legeltetni fogja Jahve ny�j�t (5,1-5). Mike�s hat�sa tart�s volt: Jeremi�s kort�rsai ismert�k �s id�zt�k egyik or�kulum�t Jeruzs�lem ellen (Jer 26,18). Az �jsz�vets�g hozza egyik sz�veg�t az Efrata-Betlehemben sz�let� Messi�sr�l (Mt 2,6; Jn 7,42).

3. t�tel

SZOFONI�S

Kis k�nyv�nek c�me elmondja, hogy Szofoni�s (Cefanja) Jozija alatt pr�f�t�lt (640-609). Az idegen divat (1,8), a hamis istentisztelet ellen (1,4-5) int�zte t�mad�sait, feddte a vezet�ket (1,8). A kir�lyr�l hallgat, de ez �rthet�, mert m�g a vall�sos reform el�tt pr�dik�lt, vagyis Jozija kiskor�s�ga alatt 640-630 k�zt. Pontosan akkor, miel�tt m�g Jeremi�s megkezdte volna m�k�d�s�t. J�da, melynek egy r�sz�t Szancherib bekebelezte, assz�r uralom alatt �lt, Manassze �s �mon istentelen kir�lyok uralma kedvezett az istentelens�gnek. De Assz�ria gyeng�l�se rem�nyt keltett a nemzeti fel�led�sre, amelyhez hozz�j�rul a vall�si reform is. A k�nyv n�gy kis r�szre oszlik: Jahve napja (1,2-2,3) a nemzetek elleni fenyeget�sek (2,4-15) Jeruzs�lem elleni fenyeget�sek (3,1-8) �s az �g�retek (3,9-20). Egyesek elegend� ok n�lk�l el akarj�k t�le vitatni a nemzetek ellen sz�l� or�kulumokat �s az utols� fejezet minden �g�ret�t. Csup�n azt lehet mondani, hogy a pog�nyok megt�r�s�nek a megj�vend�l�se (2,11 �s 3,9-10) idegenk�nt hat a sz�vegben, s �gy l�tszik, hogy a Vigasztal�sok k�nyv�nek a sugallata. Az utols� versek (3,18b-20) jobban illenek a fogs�g idej�re. Szofoni�s k�ldet�se �sszefoglalhat� Jahve napj�nak, egy oly csap�snak a meghirdet�s�ben, amely egyform�n �ri a nemzeteket �s J�d�t. Ez ut�bbit el�t�li vall�si �s erk�lcsi hib�i�rt, melyek g�gb�l �s l�zadoz�sb�l fakadnak (3,1.3,11). Szofoni�s a b�n m�ly ismeret�r�l tesz tan�s�got: szem�lyes t�mad�s az �l� Isten ellen. A nemzetek b�ntet�se figyelmeztet�s (3,7), hogy r�vegye a n�pet az engedelmess�gre s al�zatoss�gra (2,3) �s az �dv �g�rete csak az al�zatos �s szer�ny "marad�knak" (3,12-13) j�r ki. Szofoni�s k�nyvecsk�je csek�ly hat�s�, �s csak egyszer szerepel az �jsz�vets�gben (Mt 13,41). Jahve napj�nak a le�r�sa (1,14-18) pedig Joelnek szolg�lt mint�ul. A k�z�pkorban a Dies irae kezdet�t inn�t vett�k.

2. t�tel

N�HUM

N�hum k�nyve a gonoszok elleni zsolt�rral kezd�dik, �s pr�f�tai mond�sok hirdetik Asszur b�ntet�s�t �s J�da �dv�t (1,2-2,3). F�t�rgya azonban, melyet a c�m is mutat, Ninive roml�sa, amelyet olyan k�pzel�er�vel �r le, hogy az N�humot Izrael nagy k�lt�i k�z� emelte (2,4-3,19). Nincs okunk, hogy elvitassuk t�le a zsolt�rt �s a kezdeti or�kulumokat, amelyek j� bevezet�st ny�jtanak ehhez a f�lelmetes k�phez. A pr�f�t�l�s valamivel el�bb t�rt�nt Ninive 612-ben bek�vetkezett elest�n�l. �rezni benne Izraelnek minden szenved�ly�t az �r�k�s ellens�g, Assz�ria ellen, �s m�r hallani a rem�ny �nek�t, amelyet buk�sa keltett �letre. E heves nacionalizmuson kereszt�l, amely m�g nem sejti sem az evang�liumot, sem Izaj�s m�sodik r�sz�nek univerzalizmus�t, Ninive buk�s�ban az igazs�goss�g �s hit gondolata fejez�dik ki: Isten b�nteti terv�nek ellens�geit (1,11; 2,1), Izrael (1,12-13) �s minden n�p (3,1-7) elnyom�j�t. N�hum k�nyv�nek feladata az volt, hogy �lessze 612 k�r�l Izrael emberi rem�nyeit, de az �r�m r�vid tartam� volt, �s Jeruzs�lem buk�sa nem sokkal Ninive pusztul�sa ut�n bek�vetkezett. A k�ldet�s �rtelme kib�v�l �s elm�ly�l, amikor Izaj�s �tveszi N�hum k�p�t (2,1), hogy le�rja az �dv elj�tt�t (52,7).

30. t�tel

Judit

Judit k�nyve (Judit magyarul „zsid� n�”) �si zsid� �r�s. A k�nyv elbesz�l�se szerint Nabukodonozor hadvez�re, Holofern�sz hadj�ratot vezetett Izr�el ellen, �s amikor Bethulia az  ostromlott v�ros m�r majdnem megadta mag�t, akkor Judit, a gy�ny�r� �s istenf�l� zsid� �zvegy fogta mag�t �s az ellens�g t�bor�ba ment. Ott � a Holofern�sz kegyeibe f�rk�z�tt, aki megpr�b�lta elcs�b�tani �t. Judit lefejezte �t r�szegs�g�ben �s fej�vel visszat�rt a v�rosba, �s ezut�n a zsid�k megfutam�tott�k az ellens�get. A t�rt�net Juditot az istenf�l� zsid�k p�ldak�pek�nt festi le �s azt mutatja be, hogy Isten megmenti n�p�t, amikor elk�telezetts�g�t az ellens�g g�nyolja. Ez a t�rt�net sz�mos �si nyelven �l, �s egy n�pmes�n alapulhat, amit val�sz�n�leg a Hasmoneusok kor�ban (kb. Kr.e. 160-37 k�z�tt), Palesztin�ban jegyeztek le. Nabukodonozor Assz�ria kir�lyak�nt val� megeml�t�se arra utal, hogy a k�nyv esetleg nem t�rt�nelmi c�llal �r�dott, b�r tal�lhatunk a le�rt bet�r�shez t�rt�nelmileg hasonl�t, amit IV. Antiokhosz k�vetett el a sz�veg keletkez�se el�tti id�ben.