�rz�kel�s: az �l� szervezetet k�r�lvev� vil�g akt�v megtapasztal�sa, "t�rgyi" ir�nyul�su (intencion�lis)

�szlel�s: fizikai inger bemutat�s�t�l az �lm�nyig tart� esem�nyek �sszess�ge, ha az �rz�kel�s t�rgyi ir�nyul�s� akkor �szlel�s.

A fizikai ingerek csak k�zvet�tik az �rz�kel�st. Azt a t�rgyi mozzanatot halljuk �s l�tjuk amelyhez igazodnunk kell. �rz�kel�s ott kezd�dik ahol az inger t�l megy �nmag�n.

Az �rz�kel� analiz�tor:

Az ingereket felfog� receptorok

Az inger�letet tov�bb�t� idegp�lya

Az agyi (k�rgi) k�zpont

Abszol�t ingerk�sz�b: a m�r �rz�kelheti leggyeng�bb ingerer�ss�g

K�l�nbs�gi k�sz�b: az inger er�ss�g�nek az a legkisebb elt�r�se, amely m�r �rz�kelhet�.

Weber - Fechner t�rv�ny: ingerer�ss�g �s �rz�kelt er�ss�g�nek mennyis�gi (logaritmikus) �sszef�gg�se. Weber h�nyadossal jellemezte.

(A piros f�ny nem rontja le a szem s�t�t adapt�ci�j�t. Az adapt�ci�hoz Kb 1 �ra kell.)

Alakl�lektani elvek az �rz�kel�d�si alakzatok szervez�d�s�r�l:

K�zels�g

Hasonl�s�g

J� folytat�s

Z�rts�g

Egy�ttmozg�s

Figura - h�tt�r - �tbillen�s (pl.: Rubin - serleg)

Minden �rz�kszerv�nk a fizikai energia egy meghat�rozott form�j�ra reag�l. A l�t�s ingere a f�ny. A f�ny elktrom�gneses sug�rz�s. Az emberi l�t�rendszer r�szei a szem �s az agy sz�mos r�sze �s az azokat �sszek�t� p�ly�k.  A szemnek 2 r�sze van: az egyik a k�pet alak�tja ki, a m�sik a k�pet ford�tja �t elektromos impulzusokk�. K�pkialak�t� r�sze: szaruh�rtya, pupilla, lencse.

A szaruh�rtya a szem el�ls� �tl��tsz� felsz�ne, a f�ny itt megt�rik ezzel megkezd�dik a k�palkot�s. A lencse teszi teljess� a k�pnek a retin�ra val� fokusz�l�s�t. Fokusz�l�skor a lencse megv�ltoztatja alakj�t. A retin�ban k�tf�le receptor sejt van: p�lcik�k �s csapok. A p�lcik�k �jszakai l�t�sra alkalmasak a csapok nappalira.Ezek fotoreceptorokat tartalmaznak amelyek elnyelik a f�nyt.

Csap: kis �rz�kenys�g, piros - s�rga �rz�kenys�g, nagy felbont�k�pess�g, a fovea fel� n�vekv� sz�m� elhelyezked�s, sz�n - �s alkk�dol�s �s �rz�kenys�g

P�lcika: nagy �rz�kenys�g, z�ld - k�k, kis felbont�k�pess�g, a fove�t�l a perif�r�ig n�vekv� elhelyezked�s, vil�goss�g �s mozg�s k�dol�sa

A retin�n ugy Kb 6 - 8 milli� csap �s Kb 120 milli� p�lcika van. A fove�n csak csapok vannak ( �lesl�t�s helye).

A retina szerkezete:

csapok p�lcik�k

s�rga folt, makula

vakfolt l�t�ideg kil�p�si pontja

recept�v mez�k: on �s off - receptorok (kontraszt)

r�teges fel�p�t�s� (mint az agyk�reg)

Optikai sz�nkever�s: �sszead�sos (addit�v)

Fest�k sz�nkever�s: kivon�sos (szubtrakt�v)

Newton - f�le sz�nprizma

Ellensz�n - elm�let (Hering): 2 sz�nt ismer el

Triklomatikus - elm�let: 3 sz�nt ismer el

piros - z�ld

s�rga - k�k

f�leg f�rfiak, kb 10% n�k kb 2%

Sz�nelm�letek:

Ellensz�nelm�let:

2 f�le sz�nt�veszt�s

kieg�sz�t� sz�nek (ellensz�nek, ut�k�phat�s)

sz�nek s�t�ted�skor

Triklomatikus elm�let ( Young, Helmholtz)

T�bb szint� sz�n�rz�kel� folyamatok

sz�ness�g

vil�goss�g

tel�tetts�g

Sz�nkonstancia ( alapja: kontraszthat�s)

Nagys�g konstancia (alapja: perspekt�va l�t�s)

Alakkonstancia (alapja: k�rnyezeti hat�s)

Ill�zi�: Az �rz�kelt ingereknek olyan f�lre �rtelmez�se, amely nem felel meg a fizikai val�s�gnak. Leggyakoribb a vizu�lis ill�zi�.

Akkomod�ci�: a szemlencse fokusz�nak v�ltoz�sa

Konvergencia

Diszpar�ci�