Alfred Adler (1870. febru�r 7.- 1937. m�jus 28.) osztr�k pszichi�ter. Adler B�csben kezdte meg orvosi tev�kenys�g�t. Kezdetben a pszichoanal�zis freudi vonal�t vallotta, de r�vid id�n bel�l, att�l l�nyegesen k�l�nb�z� saj�t ir�nyvonalat teremtett. 1911-ben megalkotta elm�let�t, amely individu�lpszichol�gia n�ven v�lt ismert�.

Az adleri pszichol�gia

M�g Freud az emberi viselked�st elfojtott szexu�lis tartalmakkal hozza kapcsolatba, addig Adler az eg� fels�bbrend�s�gi t�rekv�sei �s k�rnyezet�nek interakci�j�t tekinti viselked�s�nk mozgat�rug�j�nak. Azt vallotta, hogy az embert els�sorban t�rsadalmi k�sztet�sek motiv�lj�k. Nem csup�n azt �ll�tja, hogy az ember a t�rsadalmi hat�sok szocializ�lj�k, hanem azt, hogy maga a szoci�lis �rdekl�d�s velesz�letett tulajdons�g. Az individu�lpszichol�gia vezette be a kisebbs�gi kompexus fogalm�t. Eszerint az ember sz�let�s�t�l fogva az eg�ja fels�bbrend�s�gi �rz�s�t�l vez�reltetve arra t�rekszik, hogy uralkodjon k�rnyezet�n �s hatalm�t afelett er�s�tse. Term�szetesen a k�rnyezet �s a t�rsadalom ezt a dominanciat�rekv�st szab�lyozza illetve elnyomja a szocializ�ci�s mechanizmusok �ltal. Ennek a mechanizmusnak a hib�i, a alacsony t�rsadalmi st�tusz vagy az elt�r� fizikai tuladons�gok miatti len�z�s illetve a gyermekkorban a nagyfok� mell�z�s azonban megbeteg�theti a lelket �s az individuumban fruszt�ci�t, kisebbs�gi �rz�st kelthet. Az eg� ekkor kisebbs�gi komplexust fejleszt ki mag�ban, mely hamis �nk�pet vet�t a tudatba �s �gy tov�bbi kudarcokat, s�t pszichoszomatikus betegs�geket okozhat. Kompenz�ci�k�nt v�gletesen egocentrikus viselked�sre is k�sztetheti a kisebbs�gi komplexussal �l� embert, aki ugyan�gy figyelmen k�v�l hagyja k�rnyezet�t, ahogy saj�t mag�t is mell�zve l�tta a k�rnyezete �ltal. A kisebbs�gi komplexus egy fajt�ja az alacsony emberekben esetenk�nt kifejl�d� Nap�leon komplexus, vagy a magas emberek "ford�tott" Nap�leon komplexusa. Az ut�bbi esetben v�gletesen jelent�ktelennek gondolja mag�t a beteg, m�g az el�bbiben megv�lt�i jelent�ss�g�nek. Adler munk�ss�g�nak m�sik jelent�s term�ke a kreat�v �n fogalm�nak megteremt�se. Ez egy szubjekt�v rendszer, amely �rtelmezi, �s jelent�ssel l�tja el a szervezet �lm�nyanyag�t. Adler tanainak harmadik vonala, a szem�lyis�g egyedis�g�nek �s a saj�t �letst�lus hangs�lyoz�sa. Adler elm�let�ben nem tulajdon�t nagy jelent�s�get a szexu�lis �szt�n�knek, mivel szerinte az ember els�sorban t�rsadalmi l�ny. A tudatot helyezte a szem�lyis�g k�z�ppontj�ba, szerinte az ember �ltal�ban tiszt�ban van viselked�se okaival.

 Jung (Kesswil, Sv�jc, 1875. j�lius 26. - K�snacht, Sv�jc, 1961. j�nius 6.) sv�jci pszichi�ter, pszichol�gus, Sigmund Freud legh�resebb tan�tv�nya. Nev�hez f�z�dik a k�t nagy szem�lyis�gt�pus megalkot�sa (az introvert�lt �s extrovert�lt szem�lyis�g fogalma), valamint az �lmok �s a tudattalan pszichol�gi�j�nak tanulm�nyoz�sa.

Szondi Lip�t (1893-1986) F�l�sleges bizonygatni, hogy a pszichol�gia milyen tekint�lyes t�rt�nelmi m�ltra tekint vissza. A r�gi g�r�g�k a l�lektana testi, szervekkel kapcsolatos tulajdons�gokkal hozt�k �sszef�gg�sbe. Tudom�nny� v�l�sa hossz� tudom�nyos-t�rt�nelmi folyamat eredm�nybe, melybe ido~nk�nt "belezavartak" k�l�nb�zo~ divatos ir�nyzatok, mint p�ld�ul (hogy egy ido~ben k�zel�t eml�ts�nk) a 19. sz�zad utols� harmad�hoz Wilheim Wundt "pszichologizmusa", amely rendk�v�l elt�lzott jelento~s�get tulajdon�tott a lelki t�nyezo~k emberi magatart�st, kultur�lis fejlo~d�st, t�rsadalmi folyamatokat meghat�roz� volt�nak. O~ term�szetesen csak egyike volt a k�l�nb�zo~ ir�nyzatok k�pviselo~inek. Arisztotel�szto~l hossz� a n�vsor Sigmond Freudig. Ahogy a k�mia Daltont�l, a fizika Newtont�l v�lt igaz�n tudom�nny�, nem tagadva a nagy elo~d�k �rdemeit, akik kik�vezt�k az ide vezeto~ utat. A pszichol�gia mindig kapcsolatban �llott a filoz�fi�val. Napjainkban rendk�v�li m�don tagoz�dott �s egy sor alaptudom�ny mellett hat�rtudom�nyk�nt is jelen van. A "pszichol�gia" sz�t elo~sz�r 1590-ben Coclenius elso~ munk�ja c�mk�nt ismerhette meg a vil�g. Nincs hely �s leheto~s�g, s nem is c�lja e cikknek, hogy az �ri�sok munk�ss�g�t ak�rcsak r�viden k�rvonalazza, de Bacon, Descartes �s Avicenna az, akiknek k�l�n�sen nagy �rdemei voltak abban, hogy tapasztalati alapon megsejts�k: a pszichol�gia a term�szettudom�ny �s a t�rsadalomtudom�ny �rintkez�sei pontjai k�z�tt is fellelheto~. A szoci�lpszichol�gia, a pedag�gia fontos r�szek�nt, az orvostudom�ny egyik szakmai ter�letek�nt, munkapszichol�giak�nt, mu^v�szetpszichol�giak�nt k�zismert �s elfogadott. Nem n�lk�l�zheto~ ma m�r a bu^n�ld�z�sben, a sportban, a vezet�s elm�let�ben, az ember-g�p viszony alak�t�s�ban, ami t�bb mint az ergon�mia. A legklasszikusabb ter�lete azonban a m�lyl�lektan igaz�n Siegmund Freuddal kezdo~d�tt. N�gy kiemelkedo~ alakja volt e ter�let mu^velo~inek �s fejleszto~inek, Freud, Adler, Jung �s a magyar Szondi Lip�t. Elso~sorban r�la �s m�dszereiro~l k�v�nunk sz�lni a tov�bbiakban. Szondi Lip�t 1893. m�rcius 11-�n sz�letett, Nyitr�n. Apja k�tszer no~s�lt, Szondinak tizenh�rom testv�re volt. �t �ves kor�ig csak n�met�l �s szlov�kul tudott, ezut�n tanult meg magyarul. B�r apja seg�drabbi volt, sohasem volt vall�sos, �s misztikus �szt�n�ket sem tulajdon�tottak neki. Budapesten v�gezte tanulm�nyait, majd Ranschburg P�l idegoszt�ly�n dolgozott. Az elso~ vil�gh�bor�ban szanit�ck�nt, majd orvosk�nt szolg�lt. A Sz�vets�g utcai k�rh�zban kezdetben belgy�gy�szati munk�t v�gzett, k�so~bb az ideggy�gy�szat �rdekelni kezdte, fo~leg a pszichopatol�gia. 1924-to~l 1944-ig a Gy�gypedag�giai Fo~iskola kutat�laborat�rium�t vezette, �s pszichopatal�gi�t tan�tott. A harmincas �vekto~l kezdett behat�an foglalkozni a m�lyl�lektannal �s az �r�kl�stannal. E k�t tudom�ny k�s�rleti m�dszerek�nt dolgozta ki a vil�gh�rn�vre szert tett m�dszer�t, a Szondi-tesztet. A m�lyl�lektan elso~ kimunk�l�ja Freud volt, aki felt�rta, hogy a tudatos lelki folyamatok alapj�t a tudattalanban v�gbemeno~ folyamatok, lelki t�rt�n�sek k�pezik. Adler �s Jung tov�bbfejlesztette ezt az elm�letet. Adler v�lem�nye szerint az individu�lpszichanal�zis az ember lelki fejlo~d�se fontosabb szerepet j�tszik, mint a szexu�lis kapcsolat. A lelki zavarokban pedig a kisebbrendu^s�gi komplexust tartotta meghat�roz�nak. Jung hasonl�, de ellenkezo~ elo~jelu^ k�vetkeztet�sre jutott, mint Freud. Szerinte a le�nygyerek anyj�val szembeni, a fi�gyerek apj�val szembeni ellens�ges magatart�s�t, l�nyeg�ben f�lt�kenys�gi komplexus�t tartotta meghat�roz�nak. Jung az �lmot, Freudhoz hasonl�an, a tudattalan legfontosabb megnyilatkoz�si form�j�nak tekintette. Freud, Adler �s Jung mellett k�ts�gtelen�l Szondi Lip�t a l�lektan tudom�ny�nak negyedik �ri�sa. 1939-ben egycsap�sra vil�gh�ru^ lett a genfi nemzetk�zi kongresszuson tartott elo~ad�s�val. Nemzetk�zi elismerts�ge m�g a harmincas �vek zsid�t�rv�nyeivel szemben is biztos�tott sz�m�ra n�mi v�detts�get, de k�nyveinek kiad�s�t m�r nem enged�lyezt�k. Szondinak a m�lyl�lektanhoz val� legfontosabb hozz�j�rul�sa a sorsanalizisben nyilv�nult meg. A sorsanalizis a csal�di tudattalant felt�telezi, amit az egy�n g�njeiben hordoz. A vele sz�letett �szt�nalkat az �letutat, az �letp�ly�t, a p�rv�laszt�st hat�rozza meg. Az egy�n �szt�nki�l�se azonban lehet pozit�v vagy negat�v, teh�t nem eleve meghat�rozott. A tudatos lelkivil�gon k�v�l a sors alakul�s�ba belej�tszik egy tudattalan lelki szf�ra - a csal�di. Szondi nagy �rdeme a pszichol�giai vizsg�latok ez ir�ny� tesztm�dszer�nek kidolgoz�sa volt, amit ma az eg�sz vil�gon a pszichol�gusok alkalmaznak. A "teszt" sz� angolul pr�b�t jelent. T�bb szem�llyel mondatnak v�lem�nyt a bemutatott �br�kr�l, �s ezt matematikailag �tlagolj�k. �gy kapnak az egyes emberro~l szem�lyis�gk�pet. Ez a m�dszer mind tehets�gvizsg�latra, mind alkalmass�gvizsg�latra kitu^no~en bev�lt. Szondihoz vil�gh�rneve miatt nem mertek hozz�ny�lni, �gy 1944 nyar�ig "t�relmi ido~t" kapott. Gyal�zatos m�don �zletet k�t�ttek a nagy tud�s megv�lt�s�ra. Katonai sz�ll�t�j�rmu^vek ellen�ben enged�lyezt�k volna Paleszt�n�ba t�voz�s�t. Ez a terv ugyan k�tba esett, de �let�to~l nem fosztott�k meg. 1948-ban Z�richbe k�lt�z�tt. Int�zetet alap�tott, dolgozott, tan�tott, k�nyveket �rt. 1959-ben elnyerte a sv�jci �llampolg�rs�got. Dolgozatait k�t�vente Sondiana c�mmel jelentett�k meg, d�szdoktorr� avatt�k. Sorsanalitikus kutat�s�nak befejez�s�vel - �sszegz�s�vel kialakult a nyolc �szt�nt�nyezo~. Az epilepszia, a hiszt�ria, a katat�nia, a szkizofr�nia, a paranoia, a depresszi�, a m�nia �s a homoszexualit�s, tov�bb� a szadizmus. Ezek �szt�n�s �rv�nyes�l�s�t, a sorsv�laszt�st Szondi lappang� (latens) g�neknek tulajdon�tja. Az �szt�n�s vonzalmakat �s k�sztet�seket "genotropizmusnak" nevezte el. Ezzel a sz�rmaz�sb�l eredo~re utalt. Tragikus a v�g. Feles�ge hal�la teljesen megt�rte. Mag�ny�t nem tudta elviselni. Az aggok otthon�ba k�lt�zik Z�rich mellett, ott is hal meg. 1986. janu�r 27-�n hunyta le szem�t idegen f�ld�n, mert haz�j�b�l barb�r ero~k el�ld�zt�k, �s ezt sohasem tudta feledni.

Ernst Kretschmer n�met pszichi�ter a huszadik sz�zad elej�n azon munk�lkodott, hogy olyan kateg�riarendszert hozzon l�tre, amelynek seg�ts�g�vel az emberek t�pusokba oszthat�k. Hosszas kutat�s ut�n h�rom egyszer� kateg�ri�ra siker�lt lesz�k�tenie az emberi szem�lyis�gt�pusokat. Elm�let�nek egyik k�l�nlegess�ge, hogy a kateg�riaalkot�sa nagyon egyszer� elven nyugszik: az emberek testalkat�b�l k�vetkeztetett temperamentumukra, k�l�nb�z� szem�lyis�g-jellemz�ikre. Kretschmer h�rom f� kateg�ri�t �rt le:

Leptoszom alkat: Henger alak� t�rzs, hossz�, keskeny mellkas, keskeny v�ll jellemzi �ket. V�gtagjaik �s nyakuk hossz�, csontjaik, izomzatuk �s b�r�k gyenge, finom �s v�kony. Orruk hossz� �s �les vonal�, b�rsz�n�k fak�. Z�rt, auton�m �letet �lnek, bizalmatlanok, h�v�sek, �s merevek.

Atletikus alkat: V�gtagjaik hossz�ak, v�lluk sz�les �s izmos, cs�p�j�k keskeny, csontozatuk er�teljes, izomzatuk er�s. Lass�, nyugodt �letm�dot folyatnak, megb�zhat�ak, �m gyakran katon�san viselkednek.

Piknikus alkat: Z�m�k testalkat�ak, v�gtagjaik r�videk, kerekded, j�l t�pl�lt k�lsej�ek. Az arcsz�n�k �l�nk, csontozatuk gyeng�bb, izomzatuk l�gy. Vid�m, k�nyelmes, nyitott, gyakorlatias emberek.

 James Watson (1928. �prilis 6.- ) James WatsonTanulm�nyait a chicagoi egyetemen v�gezte, s 1947-ben szerzett zool�gusi diplom�t. 1950-ben doktor�lt zool�gi�b�l az indianai egyetemen. Kor�bban �gy l�tszott, hogy ornitol�gi�val fog foglalkozni, de az indianai egyetemen figyelme a genetika �s a mikrobiol�gia fel� fordult. Disszert�ci�j�t a r�ntgensugarak bakteriof�gok szaporod�s�ra gyakorolt hat�s�r�l �rta. 1950-51-ben a Nemzeti Kutat� Tan�cs �szt�nd�jasa volt Koppenh�g�ban, ahol a bakt�riumv�rusokat kutatta. 1951 tavasz�n N�polyban tal�lkozott M. H. F.Wilkins-szel, s ekkor l�tta el�sz�r a krist�lyos DNS r�ntgendiffrakci�s k�p�t. Ez �szt�n�zte, hogy a DNS szerkezet�nek kutat�s�val foglalkozzon. 1951 �sz�n Cambridgebe �rkezett. Itt a Cavendish Laborat�riumban l�tott hozz� Francis Crick-kel egy�tt a DNS strukt�ra felder�t�s�hez. Vizsg�lt�k a polinukleotid-l�ncok lehets�ges sztereok�miai konfigur�ci�it, de els� vizsg�lataik eredm�nytelenek voltak. 1953 tavasz�n v�grehajtott 2. k�s�rletsorozat m�r eredm�nnyel j�rt. A DNS szerkezet�nek egy kett�s spir�l modellt javasoltak. 1953-ban a Nature c�m� foly�iratban megjelent A dezoxiribonukleinsav szerkezete c. k�z�s tanulm�nyuk. Ez a 900 szavas k�zlem�ny a modern biol�gia egyik alapk�ve, ami a g�nek m�k�d�si m�dj�nak meg�rt�s�t seg�tette el�. 1953-55 k�z�tt a California Institute of Technology kutat�ja. Az 1955-56-os esztend�ben Cambridgeben dolgozott Crick-kel. 1956 �sz�t�l a Harvard egyetemen dolgozott, ahol 1961-t�l professzor. Ekkor az RNS feh�rjeszint�zis-ben j�tszott szerep�t kutatta. 1962-ben -megosztva- Nobel-d�jat kapott a nukleinsavak molekul�ris felfedez�s��rt, valamint annak felismer�s��rt, hogy azok az �l� szervezetben az inform�ci��tad�s szempontj�b�l jelent�sek. 1968-ban a Cold Spring Harbor Laboratories igazgat�ja. K�nyvei: The Double Helix (1970)

Gregor Mendel (Heinzendorf /ma: Hyn�ice, ker�let Nov� Ji��n/, 1822. j�lius 22. - Br�nn, 1884. janu�r 6.): morva sz�rmaz�s� cseh-osztr�k �gostonrendi szerzetes, a br�nni �gostonrendi monostor ap�tja, botanikus, a tudom�nyos �r�kl�stan megalapoz�ja. � �llap�totta meg az ivarosan szaporod� popul�ci�kban a sejtmagb�li g�nek term�szetes nemzed�kek k�z�tti �tvitel�nek t�rv�nyszer�s�geit. Gyakran nevezik �t a "genetika atyj�"-nak is, mert a munk�ss�g�nak �jrafelfedez�se azonnal az �r�kl�stan megalapoz�s�hoz vezetett.N�met�l besz�l� csal�dban sz�letett. Gyermekkor�ban dolgozott kert�szk�nt is. Fiatalemberk�nt 1840 �s 1843 k�z�tt b�lcs�szetet tanult az olm�tzi Filoz�fiai Int�zetben. Elszeg�nyedett, de szeretett volna tov�bb tanulni �s a term�szet jelens�geit kutatni. Erre m�s  lehet�s�ge nem volt, mint lelk�szi p�ly�ra l�pni; ez�rt huszonegy �ves kor�ban l�pett be Br�nnben az �goston-rendbe a Szent Tam�s kolostorba. Ekkor vette fel a Gregor szerzetesi nevet. 1844 �s 1848 k�z�tt teol�giai �s mez�gazdas�gi tanulm�nyokat folytatott az alt-br�nni �gostonrendi kolostorban. 1847-ben szentelt�k papp�. 1849/50-ben matematik�t �s g�r�g nyelvet tan�tott a znaimi gimn�ziumban. 1851 �s 1853 k�z�tt B�csben v�gzett egyetemi tanulm�nyokat az ap�t k�r�s�re. Ek�zben fejlesztette tov�bb matematikai tud�s�t �s megismerkedett az atomelm�lettel. A n�v�nytan vizsg�n megbukott, ez�rt tan�ri diplom�t nem szerzett. 1853-ban t�rt vissza az ap�ts�gba, ahol f�leg fizik�t oktatott. 1854 �s 1868 k�z�tt a br�nni fels�fok� re�liskol�ban a term�szetrajz helyettes tan�ra volt. 1856 �s 1863 k�z�tt a br�nni kolostor kertj�ben v�gzett n�v�nykeresztez�si k�s�rleteivel meg�llap�totta az �r�kletes "faktorok" ut�dnemzed�kekbe �tjut�s�nak t�rv�nyszer�s�geit, �s ezzel megalapozta a modern genetik�t. 1868-ban a monostor prel�tus�v� (rendf�n�k�v�) v�lasztott�k, �s ett�l kezdve kev�sb� foglalkozhatott a n�v�nykeresztez�si k�s�rleteivel (b�r meteorol�giai feljegyz�seit tov�bbra is folytatta). Ideje nagy r�sz�t adminisztrat�v munk�k �s a korm�nnyal val� viaskod�sok k�t�tt�k le. Id�lt vesegyullad�sban halt meg.Az egyetemen a professzorai �s az ap�ts�gban a szerzetest�rsai is arra �szt�k�lt�k, hogy tanulm�nyozza a n�v�nyek v�ltozatos�g�t �s �j v�ltozatok hibridiz�ci�val t�rt�n� keletkez�s�t. A kutat�sait az is �szt�n�zte, hogy � maga is szerette a term�szetet. Nemcsak a n�v�nyek ir�nt �rdekl�d�tt, hanem a fajt�k, a v�ltozatok �s a fajok k�pz�d�se, az evol�ci� jelens�gei ir�nt is. Emellett intenz�ven foglalkozott meteorol�gi�val is. Arra volt legink�bb k�v�ncsi, hogy hogyan tesznek szert a n�v�nyek olyan jellegekre, amelyek elt�rnek a "t�pus" n�v�ny jellegeit�l (ld m�g tipol�gia, faj). A monostor k�r�li gyakori s�t�i egyik�n �szrevette egy d�szn�v�ny at�pusos v�ltozat�t; ezt felvette �s a kolostorkertben el�ltette a t�pusn�v�ny k�zel�be. Egym�s mellett nevelte az ut�daikat, hogy l�ssa, k�zelebb ker�lnek-e a jellegeik a k�vetkez� nemzed�kekben. E k�s�rletekkel szerette volna al�t�masztani vagy illusztr�lni az evol�ci� els� tudom�nyosnak gondolt elk�pzel�s�t felv�zol� Jean-Baptiste de Lamarck n�zeteit arr�l, hogy a k�rnyezet hogyan befoly�solja az �l�l�nyek tulajdons�gait. Azt figyelte meg, hogy a k�rnyezet azonoss�ga ellen�re az egyes n�v�nyek ut�dai t�bb�-kev�sb� megtartott�k a sz�l�k l�nyegi (�s egym�st�l elt�r�) tulajdons�gait, vagyis azokat a k�rnyezet alig vagy nem befoly�solta. Ez az egyszer� vizsg�lat adta az �tletet az �r�kl�d�s mechanizmus�nak keres�s�hez. Ezt k�vet�en alapos meggondol�sok �s prec�z k�s�rlettervez�st k�vet�en fogott hozz� a bors�k megfelel� tulajdons�gainak kiv�laszt�s�hoz, majd a bors� egyedek ir�ny�tott keresztez�s�hez. Az ir�ny�tott keresztez�s kivitelez�s�ben �s a v�letlenszer� beporz�s megg�tl�s�ban seg�tette �t a bors� pillang�s vir�g�nak szerkezete �s az, hogy a vir�gok ivarszerveit (a porz�kat, illetve a bib�t) az egyes n�v�nyeken elt�vol�totta; �gy hozta l�tre az anyai (bib�s, magterm�) �s az apai (porz�s) sz�l�ket. A k�s�rleteinek h�tter�ben az a meggondol�st �llt, hogy az egyedek �r�kl�d� tulajdons�gai nem egys�ges mint�zatt�mb�t alkotnak, hanem k�l�nb�z� �s elk�l�n�thet� jellegek �sszes�g�t; minden egyes �r�kletes jelleg m�g�tt egy-egy �r�k�t� "faktor" �llhat, amely valami m�don meghat�rozza a sz�ban forg� tulajdons�got. (A k�s�rleteiben azt nem vizsg�lhatta m�g, hogy az �r�k�t� "faktor" hogyan hat�rozza meg a tulajdons�got �s nem elemezhette ennek fejl�d�si t�rt�net�t sem.) F�leg bors�kon v�gzett gondos �s el�re eltervezett keresztez�si k�s�rleteiben el�sz�r is el��ll�totta a „tiszta sz�rmaz�ksor�” (vagyis homozig�ta) sz�l�i nemzed�ket (P/arentes/), amelyekben az anyai �s az apai sz�l� egy vagy n�h�ny j�l meghat�rozhat� tulajdons�gban k�l�nb�z�tt (pl. g�mb�ly� vagy sz�gletes magv�, s�rga vagy z�ld magsz�n�). Majd ezek keresztez�s�vel az els� hibridnemzed�ket (F1 /filius/), azut�n ezek egym�s k�zti keresztez�s�vel a m�sodik hibridnemzed�ket (F2) hozta l�tre. Megfigyelte a P sz�l�i tulajdons�gok megoszl�s�t az egyes (F1 �s F2) nemzed�kekben, �s statisztikailag �rt�kelte a tulajdons�gok relat�v megoszl�s�t. A megfigyel�seit �s a k�vetkeztet�seit szab�lyokba foglalva 1865 febru�rj�ban el�adta a Br�nni Term�szetvizsg�l� Egyes�let �l�sein, majd 1866-ban publik�lta is "Versuche �ber Pflanzen-Hybriden" c�mmel az egyes�let �vk�nyv�ben. � volt az els�, aki a keresztez�si k�s�rleteket olyan terjedelemben �s statisztikailag �rt�kelve v�gezte, hogy ezzel lehets�gess� v�lt meg�llap�tani a hibrid ut�dok k�l�nb�z� tulajdons�g� alakjainak sz�m�t, a k�l�nf�le format�pusok nemzed�kekbeli sz�mviszonyait meghat�rozni. A munk�ja k�zben r�j�tt a sikeres �r�kl�stani k�s�rletez�s felt�teleire:

* a k�s�rleti n�v�nyeknek k�l�nb�z� �s �lland� (�r�kletes) tulajdons�gokkal kell rendelkezni�k;

* csakis a kiv�lasztott keresztez�seket szabad megengedni, a nem k�v�nt megporz�sokat mesters�ges beavatkoz�ssal ki kell z�rni;

* az egym�st k�vet� nemzed�kekben a hibrideknek �s ut�daiknak nem szabad �szrevehet� term�keny�l�si zavart szenvedni�k (mert akkor nem lesz minden lehets�ges form�nak beker�lni a statisztikai �rt�kel�sbe).

A munk�j�nak eredm�nye a Mendel-szab�lyok, amelyek le�rj�k az �r�kletes faktorok nemzed�kek k�z�tti �tjut�s�nak t�rv�nyszer�s�geit az ivaros szaporod�s� fajokban. R�j�tt, hogy minden �r�kletes tulajdons�got az egyedekben k�t, meglehet�sen stabilis "faktor" hat�roz meg, m�g az ivarsejtekben minden tulajdons�gra n�zve csak egy "faktor" tal�lhat� (vagyis mai sz�haszn�lattal: az egyedek sejtjei diploidok, m�g az ivarsejtek haploidok). Az �r�kl�s�rt felel�s "faktorok" nem elegyednek egym�ssal, hanem diszkr�t egys�gekk�nt v�letlenszer�en kombin�l�dva jutnak az ut�dokba (az �r�kl�d�snek is vannak teh�t "atomjai"). Azt is megfigyelte, hogy ha a hibridekben k�t k�l�nb�z� "faktor" van jelen, akkor az egyik [[domin�ns hat�s]]� lehet a m�sik mellett, mert ilyenkor a hibrid a domin�ns faktornak megfelel� tulajdons�got fogja muatni; m�g a m�sik faktor [[recessz�v]] (rejt�zk�d�) a domin�ns mellett, mert a hibridben nem jelenik meg az �ltala meghat�rozott tulajdons�g, de a k�vetkez� nemzed�kben k�t ilyen faktor �sszeker�l�se az ut�dban a recessz�v tulajdons�g megjelen�s�t fogja el�id�zni. Azt is �szrevette, hogy bizonyos esetekben a hibrid k�tf�le faktora k�ztes tulajdons�got hat�roz meg, amely elt�r mind a domin�nst�l, mind a recessz�v alakt�l.

Munk�ss�g�nak �jrafelfedez�se �s hat�sa

A k�vetkeztet�seit nem �rtett�k meg �s a munk�ss�g�val nem foglalkoztak. Els�sorban az�rt, mert abban az id�ben mindenki az evol�ci�s v�ltoz�sok vizsg�lat�nak �s kutat�s�nak l�z�ban �gett, a legt�bben az evol�ci�s v�ltoz�sok okait kerest�k. A k�s�rleti genetika viszont �ppen a tulajdons�gok meg�rz�d�s�t elemezte, ami akkor kev�sb� t�nt fontosnak. �gy halt meg, hogy nem �rhette meg a felfedez�seinek elismer�s�t. 1900-ban k�t cseh-osztr�k (Carl Correns �s Erich von Tschermak) �s egy holland botanikus (Hugo de Vries) �jra felfedezte a Mendel felt�rta t�rv�nyszer�s�geket; ezeket �k nevezt�k el Mendel-szab�lyoknak, �k adt�k a n�gy szab�ly sorsz�mait �s pontos megfogalmaz�sait. 1902-t�l azut�n a t�rv�nyszer�s�gek alkalmazhat�s�g�t igazolt�k sz�mos, n�v�nyi �s �llati, majd emberi �r�kl�smenet eset�ben is. K�s�rleti eredm�nyeit k�s�bb vitatt�k, mert nehezen tudt�k elk�pzelni, hogy a k�l�nf�le �r�kletes jellegek eloszl�sa a nemzed�kekben annyira pontosan k�vesse az elm�letileg v�rt ar�nyokat, mint ahogy � �ll�totta. De csak kevesen mert�k azzal v�dolni Mendelt, hogy kozmetik�zta vagy "kisim�totta" volna az adatait. Eredm�nyeinek t�bbsz�ri reproduk�l�sa ugyan bizony�totta a hipot�zis�nek �s adatfelm�r�seinek pontoss�g�t, �m egyesek m�gis  rejt�lyesen pontosnak tartott�k az eredm�nyeit. A felfedez�s�nek jelent�s�g�r�l az 1900-as �vekben egy r�vid ideig vit�zott William Bateson �s Karl Pearson; az el�bbi v�delmezte a mendeli elk�pzel�seket, az ut�bbi (mint statisztikus) t�ls�gosan mesters�gesnek v�lte a k�s�rleteit. 1918-ban Ronald A. Fisher m�r a mendeli genetik�t vette kiindul�si alapnak az evol�ci�s folyamat popul�ci�genetikai szint�zis�hez. Az 1920-30-as �vekben az eredm�nyeit ism�t be�p�tett�k az evol�ci� szintetikus elm�let�be, mert felismert�k, hogy a szelekci�ra alap�tott evol�ci�elm�let nem �rtelmezhet� az �r�kl�d�s �s a v�ltozatok gener�l�sa n�lk�l.

Mendel �s Darwin

Mindketten nagyj�b�l egyid�ben �ltek, m�gis alig ismert�k egym�s munk�ss�g�t. Charles Darwin 1859-ben kiadott m�ve, "A fajok eredete", az evol�ci� f� mozgat�j�nak a term�szetes kiv�logat�d�st gondolta: a term�szetben l�trej�tt v�ltozatokat a term�szet er�i ut�lag szelekt�lj�k. A v�ltozatok l�trej�tt�nek mechanizmus�t akkor m�g senki sem ismerte. De evol�ci� l�trej�tt�hez a l�trej�tt v�ltozatoknak �r�kl�dni�k is kell, mert m�sk�ppen nem j�het l�tre az �l�vil�g v�ltozatoss�g�nak id�beli kibontakoz�sa (amit az evol�ci� jelent). Mendel csak a k�s�rleteinek befejez�se ut�n , de m�g az eredm�nyeinek publik�l�sa el�tt olvasta Darwin m�v�t. Az �r�s�ban vannak is darwini jelleg� bekezd�sek. Darwin nem ismerte Mendel cikk�t, de egyes k�nyvekben tal�lt r� utal�st. Ez�rt az � idej�kben nem j�hetett l�tre a szelekci�val zajl� evol�ci� �s az �r�kletes v�ltozatok �r�kl�d�s�nek szint�zise. Ehhez meg kellett v�rni annak bel�t�s�t, hogy csak az �r�kl�d�ssel meg�rz�d�tt v�ltozatok szerepelhetnek az evol�ci�ban, m�sr�szt pedig meg kellett v�rni, m�g a statisztika el�gg� fejlett� v�lt ahhoz, hogy megbirk�zz�k a popul�ci�genetika probl�m�ival.

 G. Allport az egyik legbefoly�sosabb von�selm�let kutat�, t�bb mint 4 �vtizedes tev�kenys�ge �ltal a SZEM�LYIS�GKUTAT�ST a tudom�nyos pszichol�gia �rdekes �s nagy kih�v�st jelent� ter�let�v� tette. Ebben nagy �rdeme volt Allport 1937-ben k�z�lt k�nyv�nek "A szem�lyis�g pszichol�giai �rtelmez�se". Allport egy eklektikus szem�lyis�gelm�let kidolgoz�s�ra t�rekedett, amely t�bb vonatkoz�sban is elt�r pl. Freud szem�lyis�gelm�let�t�l:

* Allport azon a v�lem�nyen volt, hogy Freud elt�lozta a tudattalan befoly�s�t a szem�lyis�gre. Szerinte a feln�tt, eg�szs�ges embert olyan racion�lis, tudatos l�ny, aki ellen�rz�se alatt tarja a viselked�s�t ir�ny�t� mot�vumokat. Szerinte a tudattalan csak a patol�gi�s vagy a neurotikus szem�lyis�gekn�l ker�l el�t�rbe.

* V�lem�nye a m�ltbeli �lm�nyek, tapasztalatok hat�s�nak a jelenre vonatkoz� befoly�sol�s�ban ugyancsak elt�rt a Freud�t�l. �gy gondolta, hogy az ember nem rabja gyerekkori konfliktusainak, viselked�se sokkal ink�bb a jelen �s a j�v�je �ltal ir�ny�tott, mint a m�ltja �ltal meghat�rozott.

* Allport szerint az eg�szs�ges ember szem�lyis�g�t nem lehet felt�rni a beteg egy�n vizsg�lat�val.

Allport elm�let�nek legfelt�n�bb von�sa az egy�n szem�lyis�g�nek egyedis�ge, amit a valamennyi�nkre jellemz� von�sok hat�roznak meg.

A szem�lyis�g von�selm�letei szerint az emberek sz�mos szem�lyis�gdimenzi� ment�n k�l�nb�znek egym�st�l. A von�sok a pszichol�giai szervez�d�s alapvet� �p�t�k�vei. A von�selm�letekhez tartoz� kutat�k f�bb t�rekv�sei:

- A szem�lyis�g min�l pontosabb le�r�s�t szolg�l� von�soknak olyan k�szlet�t kidolgozni amelyekkel megragadhat� az emberi szem�lyis�g v�ltozatoss�ga;

- A szem�lyis�gvon�sok megb�zhat� �s �rv�nyes m�r�si m�dszer�t kidolgozni;

- A von�sok �s viselked�s k�z�tti kapcsolatokat felt�rni.

A szem�lyis�g term�szete: tudatoss�g, fejl�d�s �s egyedis�g

Allport a szem�lyis�g meghat�roz�s�ra tett k�s�rletekb�l legal�bb 50-et fel�lvizsg�lt, miel�tt k�zz�tette saj�t meghat�roz�s�t:

A szem�lyis�g azon pszichofizikai rendszerek dinamikus szervez�d�se az egy�nen bel�l, amelyek meghat�rozz�k jellemz� viselked�s�t �s gondolkoz�s�t (1961).

- dinamikus szervez�d�s - a szem�lyis�g �lland� �talakul�s�ra, fejl�d�s�re utal

- pszichofizikai rendszer - test �s elme, ment�lis �s biol�giai �sszetev�k k�lcs�nhat�sa

- temperamentum

- fizikum => a szem�lyis�g �r�kl�d�s �ltal meghat�rozott �p�t�k�vei

- intelligencia

Allport szerint a szem�lyis�g tanulm�nyoz�s�ban k�t m�dszer, megk�zel�t�s alkalmazhat�:

- az idiografikus - amely egyedi esetek fel�l k�zel�ti meg az �ltal�nost

- nomotetikus - amely nagysz�m� csoportot tanulm�nyoz, �tlagokat sz�mol, �s ennek alapj�n pr�b�l olyan t�rv�nyszer�s�geket fel�ll�tani, amelyek megmagyar�zz�k az emberi viselked�st Allport a szem�lyis�g fejl�d�s�t szakaszosan k�pzelte el, szerinte nincs folytonoss�g m�lt �s jelen k�z�tt, gyerek �s feln�tt k�z�tt. Szerinte a gyereket primit�v �szt�n�k vez�rlik �s viselked�se nagyr�szt reflexszer�. Az �rett feln�tt szem�lyis�ge viszont eg�szen m�s szintem m�k�dik, vagyis a kett� - gyakorlatilag - sz�tv�laszthat�.

Szem�lyis�gvon�sok

Von�s = a szem�lyben lev� hasonl� cselekv�si tendenci�k.

A von�sok �lland� �s tart�s reag�l�si m�dok a k�rnyezeti ingerekre, olyan "neuropszichikus strukt�r�k, amelyek sz�mos ingert funkcion�lisan egyen�rt�k�v� k�pesek tenni, valamint az alkalmazkod� �s kifejez� viselked�s egyen�rt�k� form�it k�pesek kiv�ltani �s ir�ny�tani".

A von�sok jellemz�i:

- val�di l�tez�k, nem csup�n elm�leti �p�tm�nyek;

- kiv�ltj�k vagy ir�ny�tj�k a viselked�st

- k�s�rletileg vizsg�lhat�ak;

- kapcsol�dhatnak egym�shoz, r�tev�dhetnek egym�sra.

Allport megk�l�nb�ztet:

- individu�lis von�sokat (szem�lyes diszpoz�ci�k) : a von�sok egy�nen bel�li, egyed�l�ll� mint�zatai;

- k�z�s von�sokat: olyan dimenzi�k, melyek ment�n az emberek �sszehasonl�that�k.

Allport mintegy 18.000, a k�znyelvben is haszn�latos jelz�t tal�lt, amit von�sk�nt fogott fel: pl. dominancia, al�rendel�d�s, n�iess�g, f�rfiass�g, neuroticizmus, stb.

A von�sokat megk�l�nb�ztette olyan szem�lyes jellemz�kt�l, amelyek �gyszint�n kiv�lthatj�k �s ir�ny�thatj�k a viselked�st.

Szok�sok �s attit�d�k

A szok�sok befoly�sa kisebb a von�sok�n�l, sokkal merevebbek, mivel saj�tos ingerre adott saj�tos v�laszt felt�teleznek. A szok�sok von�ss� �tv�z�dnek.

Az attit�d �s a von�s megk�l�nb�ztet�se nem mindig k�nny�:

1. az attit�d mindig valamely t�rgyra vonatkozik

2. az attit�d rendszerint valami fel� vagy ellen ir�nyul.

Allport szerint a szem�lyes diszpoz�ci�k hierarchi�ba szervez�dnek, m�s �s m�sf�lek�ppen befoly�solj�k az emberi viselked�st:

1. uralkod� - a viselked�s szinte minden mozzanat�t �thatja

 2. k�zponti - kev�sb� �that�, de m�g �ltal�nos v�laszhajlam (5-10)

3. m�sodlagos - jellemz� �rdekl�d�s, v�laszhajlam

Allport meggy�z�d�se, hogy a mennyis�gi m�dszerek nem alkalmasak a szem�lyis�g l�nyeg�nek, az egyedis�g�nek a megragad�s�ra.

Szem�lyis�g �s motiv�ci�

Valamennyi szem�lyis�gelm�let tartalmazza a motiv�ci� k�rd�sk�r�t. Allport szerint egy motiv�ci�-elm�let legal�bb 4 k�vetelm�nynek kell megfelelnie:

A mot�vumok aktualit�s�nak hangs�lyoz�sa

A mot�vumok pluralit�s�nak felismer�se

A kognit�v folyamatok szerep�nek elismer�se (tudatos tervez�s �s intencionalit�s)

A mot�vumok egyedis�g�nek felismer�se (�s pontos meghat�roz�sa)

A mot�vumok funkcion�lis auton�mi�ja (F. A.)

Mot�vumon olyan bels� szem�lyi felt�telt �rt�nk, amely cselekv�st vagy gondolatokat v�lt ki.

A funkcion�lis auton�mia (F. A.) elm�let�nek �rtelm�ben Allport a feln�tt mot�vumait v�ltozatos, �n�ll� �s jelenidej� rendszernek tekintette, amely kor�bbi rendszerekb�l sz�rmazik, de azokt�l funkcion�lisan k�l�nv�lt.

Allport az auton�mia 2 szintj�t k�l�nb�ztette meg:

1. Perszever�ci�s F.A. - pl. szok�sok vagy olyan viselked�sek, amelyek egykor saj�tos c�llal b�rtak. A c�l m�r nem l�tezik, de a viselked�s fennmaradt (Pl. el�szeretet�nk a megszokott, ismert ir�nt)

2. Saj�ts�gos F.A. - az egy�nre jellemz�, tanult mot�vumok (�rdekl�d�s, �rz�s, �rt�k, attit�d, sz�nd�k, �n-k�p, �letst�lus).

A saj�ts�gos F.A. olyan szervez� folyamat amely meghat�rozza �s fenntartja az �n-tudat �rz�s�t. Allport az al�bbi funkci�t tulajdon�tja ezeknek:

1. Energiaszint szervez�se: - �j mot�vumok a felgy�lt energia levezet�sek�nt j�nnek l�tre;

2. Kompetenci�ra val� t�rekv�s: az eg�szs�ges feln�ttet mindig hajtja a nagyobb hozz��rt�sre val� t�rekv�s.

A saj�ts�gos mot�vumok nem f�ggetlenek egym�st�l �s szorosan hozz�kapcsol�dnak az �n strukt�r�j�hoz.

Allport tudat�ban volt annak, hogy motiv�ci�-elm�lete nem magyar�zza az emberi viselked�s valamennyi �sszetev�j�t.

 A proprium - az egyedi �n

A proprium - Allport elm�let�ben - megfelel az ego, az �n fogalm�nak �s a szem�lyis�g azon vet�leteit foglalja mag�ba, amelyek megk�l�nb�ztet�ek �s l�tfontoss�g�ak az egy�n �rzelmi �let�ben.

FEJL�D�SELM�LETE

Allport az �n kialakul�s�ban, fejl�d�s�ben 7 szakaszt k�l�n�t el:

1. Testi �n - saj�t test�t k�pes megk�l�nb�ztetni a k�rnyezeti t�rgyakt�l

2. �n-azonoss�g - felismeri saj�t identit�s�nak fontoss�g�t a v�ltoz� k�rnyezet ellen�re

3. �n�rt�kel�s - v�ghezvitt cselekv�sei �r�me, b�szkes�ge

4. Az �n kiterjeszt�se - r�j�n, hogy �t is emberek, t�rgyak veszik k�r�l, az identifik�ci� szakasza

5 Az �nk�p megjelen�se - a re�lis �s ide�lis �nk�p megjelen�se, a sz�l�knek a gyermek ir�nt val� elv�r�sainak term�ke

5. Az �n, mint racion�lis feladatmegold� - logikus, racion�lis gondolkod�s kezdete, a probl�mamegold�s k�pess�g�nek kialakul�sa

6. Saj�ts�gos t�rekv�s - hossz� t�v� c�lok, tervszer� j�v�

Szem�lyis�g a gyerekkorban

Allport �gy tekintette, hogy a feln�tt szem�lyis�ge f�k�nt a jelen �s a j�v� f�ggv�nye, m�gis, az �ntudat kialakul�s�n�l a szem�lyis�gv�ltoz�sokat az �letkorokhoz k�tve t�rgyalja. Motiv�ci�s elm�lete mag�ba foglalja az eredeti mot�vumok gy�keres �talakul�s�t az �vek el�rehaladt�val. Allport a gyereket egy �r�mkeres�, destrukt�v, "nem szocializ�l�dott l�nyk�nt" �rja le, akire a fokozott egocentrizmus, t�relmetlens�g �s f�gg�s�g jellemz�. A csecsem� �szt�n�k �s reflexek �ltal vez�relt, aki a fesz�lts�g ill. f�jdalomcs�kkent�sre, valamint az �lvezetfokoz�sra t�rekszik. K�l�nleges fontoss�g�nak tartotta ebben a korban az any�t�l kapott biztons�g�rzetet �s szeretetet, amely alapvet� felt�tele a feln�tt eg�szs�ges szem�lyis�g l�trej�tt�nek.

Szem�lyis�g a feln�ttkorban

Allport szerint a feln�tt szem�lyis�ge a gyerek szem�lyis�gb�l fejl�dik ki, de an�lk�l, hogy a gyerekkori hajt�er�k uralkodn�nak vagy ir�ny�tan�k. Ha a gyerek biztons�g �s szeretetig�nyei kiel�g�tetlenek, agressz�vv�, bizonytalann�, �nz�v� v�lik. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a mot�vumok funkcion�lisan auton�mm� v�l�sa nem val�sul meg. A feln�ttkorban is fennmarad� differenci�latlan szem�lyis�g az elmebetegekre jellemz�. Az �rett szem�lyis�g tev�kenys�g �ltal uralja, ellen�rzi a k�rnyezetet, szem�lyis�ge egys�ges �s k�pes arra, hogy pontosan �szlelje, mind a vil�got, mind �nmag�t.

Az �retts�g mutat�i:

1. az �n �rz�s�nek kiterjeszt�se

2. meghitt viszony m�sokkal

3. �rzelmi biztons�g (�nfelfog�s)

4. val�s�gh� percepci�, j�rtass�gok, feladatok

5. az �n t�rgyir�ny�t�sa: �nismeret �s humor

6. egys�ges�t� �letfiloz�fia.

Allport n�zete az emberi term�szetr�l

Az eddigiekb�l kit�nik, hogy Allport egy alapvet�en optimista emberk�pet alak�tott ki, amelynek �rtelm�ben az ember k�pes arra, hogy tudatosan ellen�rizze saj�t �let�t. Allport szerint valamennyien az �nmegval�s�t�s egym�st k�vet� szakaszain megy�nk �t, mindenki k�pes arra, hogy egy megfelel� �letst�lust tervezzen �s val�s�tson meg. Az �let v�gs� c�lja - mondja Allport - nem a fesz�lts�gcs�kkent�s, hanem �ppen ennek n�vel�se, amely �j �lm�nyek �s kih�v�sok fel� sarkall.

A szem�lyis�g felm�r�se

A szem�lyis�g olyan bonyolult rendszer, hogy egyetlen felm�r�s�t c�lz� m�dszer sem t�k�letes, mondotta Allport.

1. alkati �s fiziol�giai diagn�zis

2. szociokultur�lis k�rnyezet megismer�se (szerep, st�tusz)

3. szem�lyes dokumentumok, esettanulm�nyok

4. �n�rt�kel�s

5. viselked�si mintav�tel

6. besorol�s

7. tesztek �s sk�l�k

8. helyanal�zis

9. kifejez� viselked�s

10. projekt�v tesztek

11. s�r�t� elj�r�sok

Allport, Vernon �s Lindsay 1960-ban kidolgoztak egy szem�lyis� felm�r� �rt�ksk�l�t. A sk�la 45 k�rd�st tartalmaz, a szem�lyeknek az �ltaluk elfogadhat�, jellemz� v�laszokat kell megjel�lni�k. A teszt validit�s�t k�l�nb�z� foglalkoz�s� csoportok �sszehasonl�t�s�val ellen�rizt�k. A sk�la itemei �ltal vizsg�lt alapvet� �rt�kek:

1. elm�leti �rt�k - igazs�gkeres�s

2. gazdas�gi �rt�k - gyakorlati, hasznos dolgok

3. eszt�tikai �rt�k - m�v�szet �s sz�ps�g

4. szoci�lis �rt�k - emberi kapcsolatok, a t�rsak ir�nti szeretet

5. politikai �rt�k - hatalom �s befoly�s

6. vall�si �rt�k - harm�nia, egys�g

Allport elm�let�b�l fakad� kutat�sok

Allport szerint a k�s�rlet �s a faktoranal�zis mellett egy�b lehets�ges m�dszerek is alkalmazhatok a szem�lyis�g tudom�nyos kutat�s�ra. Az esettanulm�nyt nem tartotta elfogadhat�nak az eg�szs�ges, feln�tt ember eset�ben, mivel j�r�szt a m�ltat igyekszik felt�rni. A TAT �s Rorshach tesztek - Allport szerint - �gyszint�n alkalmazhatatlanok, mivel f�leg a tudattalan tartalmaira alapoznak. Enn�l sokkal egyszer�bb - mondta - ha azt k�rj�k a szem�lyekt�l, hogy �rj�k le �nmagukat, amib�l majd megtudhatjuk a r�juk legink�bb jellemz� von�sokat is. Allport idiografikus megk�zel�t�s�t sz�mos m�s szem�lyis�gkutat�n�l is megtal�ljuk: Freud, Jung, Adler, Fromm, Murray, Erikson, C. Rogers �s A. Maslow

Kifejez� viselked�s

Allport f�bb kutat�sai a kifejez� viselked�s pszichol�giai mechanizmusainak felt�r�s�ra ir�nyultak. K�t f�bb viselked�st�pust k�l�nb�ztet meg:

Coping t�pus viselked�s - saj�tos c�lja van, tudatosan megtervezett �s kivitelezett, helyzeti t�nyez�kt�l f�gg� speci�lis sz�ks�gletek v�ltj�k ki, �ltal�ban a szem�ly k�rnyezet�nek valamilyen megv�ltoztat�s�ra ir�nyul Kifejez� viselked�s - spont�n, viszonylag �lland�, nincs �n�ll� c�lja, nem tudatos. K�l�nb�z� vizsg�latok nyom�n arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy nem tudatos testtart�s, k�zmozdulatok form�j�ban megnyilv�nul� viselked�s meglehet�sen �lland� �s k�pzett megfigyel� ak�r olyan von�sokra is k�vetkeztethet bel�le, mint: extrovert�lt, introvert�lt.

�sszefoglal�s

N�pszer�s�ge ellen�re Allport elm�let�t sz�mos b�r�lat �rte:

- idiografikus megk�zel�t�se miatt elm�let�t neh�z �ltal�nos�tani;

- n�h�ny fogalmat igen neh�z, ha nem lehetetlen laborat�riumi m�r�sekkel fel�lvizsg�lni;

- nem ad magyar�zatot, hogyan alakulnak �t az eredeti mot�vumok funkcion�lisan auton�mm�

- a von�sok nem mutatnak kell� konzisztenci�t, a szem�ly viselked�se helyzett�l f�gg�en olyan v�ltozatos lehet, hogy kock�zatos olyan �lland� strukt�r�kkal jellemezni, mint amilyen a von�s;

- nem hangs�lyozza el�gg� a t�rsadalom, a szoci�lis k�rnyezet befoly�s�t a viselked�s alak�t�s�ra.

Erik Erikson tal�n, a pszichol�gia t�rt�net�ben a szem�lyis�gfejl�d�s leg�sszetettebb modellj�t alkotta meg. Elm�lete �tfogja a fejl�d�s folyamat�t sz�let�st�l eg�szen a hal�lig. M�s kutat�k akik ugyancsak a fejl�d�st vizsg�lt�k az emberi �let�t egy bizonyos szakasz�ra �sszpontos�tottak. Piaget p�ld�ul, az �rtelmi fejl�d�s szakaszos fejl�d�s�t vizsg�lta de kiz�r�lag a gyermek �s serd�l�korban, Freud a pszichoszexu�lis fejl�d�st tanulm�nyozta, de � is kiz�r�lag gyermekkorban. Erikson terjesztette ki elm�let�t az eg�sz �let�tra, felt�telezve, hogy a fejl�d�s nem �ll meg bizonyos �letkorban, hanem az ember �lland�an v�ltozik, fejl�dik. Erik Erikson kutat�sait meghat�rozt�k saj�t �lettapasztalatai. �lete �lland� identit�s keres�ssel asszoci�lhat�. �desapja elhagyja a csal�dot, �desanyja �j �lett�rsat v�laszt. Nevel�apja zsid�, a csal�dja N�metorsz�gban �l, Eriksont egyik k�z�ss�g sem fogadja be igaz�n. A zsid�k szem�ben nem sz�mit zsid�nak, a nem zsid�k pedig zsid�k�nt kezelik. Serd�l�kor�nak m�sik traum�ja, amikor megtudja, hogy apja nem az igazi �desapja, identit�skeres�se �gy k�tszeresen is akad�lyozott. Tanulm�nyai ut�n k�l�nb�z� n�pcsoportokat vizsg�l, kezdeti megfigyel�sei a szoci�lis k�rnyezet szem�lyis�gre gyakorolt hat�saira vonatkoznak. Szignifik�ns k�l�nbs�geket �r le az egyes n�pcsoportok egy�nei k�z�tt melyeket mindenek el�tt a k�rnyezeti illetve kultur�lis hat�soknak tulajdonit. Elm�let�nek a kulcsfogalmai: �nidentit�s, kompetencia, pszichoszoci�lis kr�zis. Az �letet �lland� identit�s keres�sk�nt fogja fel, mely identit�s keres�s a serd�l�korban k�rvonalaz�dik �s a k�s�i feln�ttkorban �r v�get. A pszichoszoci�lis kr�zis a fejl�d�s folyamat�b�l ered� konfliktus helyzet, mely a szoci�lis egy�tt�l�s k�vetkezm�nye. Minden �letkornak megvan a saj�t, j�l elk�l�n�thet� kr�zise �s a megold�sa f�ggv�ny�ben jelentkezik, vagy nem a kompetencia�rz�s a szem�lyben. Minden pszichoszoci�lis kr�zis egy adott fejl�d�si szakaszhoz k�t�tt, megold�sa r�v�n t�rt�nik az �tl�p�s a k�vetkez� szakaszba. Erikson 8 kr�zis helyzetet �llap�tott meg, ezeknek 8 fejl�d�si szakasz felel meg.

I. BIZALOM -BIZALMATLANS�G

0-2 �v csecsem�kor. Ezt a szakaszt Erikson az �sbizalom szakasz�nak nevezi. Ebben a szakaszban kell kialakuljon a gyermekekben a bizalom a szoci�lis k�rnyezet ir�ny�ba, melyet ebben az id�ben a sz�leik illetve a gondoz�ik jelentik. A kr�zishelyzetet a bizalom kialakul�sa illetve ki nem alakul�sa jelenti, �s ez a sz�l�i gondoskod�s f�ggv�nye. Amennyiben a sz�l�, gondoz� mindig megjelenik ah�nyszor a gyermeknek sz�ks�ge van r�, amikor �hes, f�jdalmai vannak, f�l akkor a gyermekben kialakul a bizalom, k�s�bbi �lete folyam�n nyitottabb lesz, megb�zik t�rsaiban. Ezzel ellent�tes esetben, amikor a gyermek sz�ks�gleteinek kiel�g�t�se akad�lyozott, vagy nem akkor el�g�tik ki amikor igaz�n sz�ks�ge van r�, nem alakul ki az �sbizalom �s a gyermek k�s�bb sem fog ragaszkodni, nem fog tudni b�zni embert�rsaiban. Erikson szerint pozit�van hat a tov�bbi fejl�d�sre ha a kr�zis negat�v pontj�t is megtapasztalja a gyermek. Ahhoz, hogy a kompetencia �rz�s megjelenjen, a szem�ly kell �rezze azt is amikor nem tud hat�konyan megbirk�zni a k�l�nb�z� helyzetekkel.

II. AUTON�MIA

2-3 �ves kor, kisgyermekkor. Ezt a szakaszt az auton�mia illetve k�ts�gbees�s kr�zise jellemzi. Ebben az �letkorban a gyermek f� tev�kenys�ge az �r�t�st v�gz� szerveire ir�nyul, ekkor kell megtanulja kontroll�lni, szab�lyozni vizelet�t illetve sz�klet�t. Az els� olyan szakasz amikor ny�lt konfliktusba ker�l k�rnyezet�vel, hiszen ezek olyasmit k�vetelnek t�le mely nem �ll �sszhangba saj�t k�sztet�seivel. Att�l f�gg�en, hogy a csal�d mennyire j�l oldja meg ezt a konfliktust alakul ki a gyermekben az auton�mia �rz�s. Ha a csal�d meg�rt� �s id�t hagy a gyermeknek a tanul�sra, ha nyugodt a l�gk�r, akkor a gyerek tudat�ban lesz annak, hogy valamit f�ggetlen�l is k�pes elv�gezni. Ellenkez� esetben k�ts�gbeesik, feln�tt kor�ban pedig antiszoci�lis viselked�si form�kat alkalmaz.

III. Kezdem�nyez�s -b�ntudat

3-5 �ves kor, �vod�skor. Ezt a szakaszt a kezdem�nyez�s illetve b�ntudat dimenzi�j�n �rtelmezhetj�k. Ebben a korban a gyermek fokozatosan lev�lik k�rnyezet�r�l, f�ggetlen lesz, rengeteg kezdem�nyez� k�pess�ggel rendelkezik. Mindent meg szeretne tapasztalni, �n�ll� akci�kat kezdem�nyez. Ha nem �tk�zik akad�lyokba, ha biztos�tj�k sz�m�ra az �n�ll�an v�gzett munka lehet�s�g�t, akkor a k�s�bbiek folyam�n a gyermek kezdem�nyez�v� v�lik, kreat�v lesz. Ellenkez� esetben, vagyis ha mindent tiltanak sz�m�ra akkor �lland� b�ntudatot fog �rezni, mindig szorongani fog att�l, hogy valamit nem helyesen cselekszik, k�ts�gei lesznek saj�t er�forr�sait illet�en.

IV TELJES�TM�NY-

6-11 �ves kor, kisiskol�skor. Ebben a szakaszban ker�l a gyermek iskol�ba, v�lik le egyre jobban a csal�dj�t�l. Az eddigi j�t�k szerep�t �tveszi a szisztematikus tanul�s, melyben m�r teret kap az �lland� min�s�t�s. Az iskola teljes�tm�ny-centrikus int�zm�ny, megkezd�dik a verseng�s a kort�rsak k�z�tt. A gyermek �nk�p�t saj�t iskolai teljes�tm�nye f�ggv�ny�be alak�tja, hiszen ebben a korban a sz�l�i, rokoni elismer�s, a bar�tok v�laszt�sa a j� teljes�tm�nyhez k�t�tt. Ha nem siker�l megfelelnie a k�vetelm�nyeknek, kisebbrend� �rz�s lesz �rr� rajta, s valamilyen p�t cselekv�sben pr�b�lja kompenz�lni iskolai sikertelens�geit. Ha ez sportban, m�v�szetben stb. siker�l akkor kialakulhat a gyermekben a teljes�tm�ny �rz�s, ha nem akkor lelkiismeret furdal�sa, kisebbrend�s�gi �rz�sei lesznek.

V. IDENTIT�S

12-20 �ves kor serd�l�kor. Erre a szakaszra az identit�s keres�s jellemz�, a serd�l� megpr�b�lja felfedezni saj�t �rt�keit, pozit�v von�sait megpr�b�lja megtal�lni a saj�t hely�t a vil�gban. Kiv�laszt n�h�ny olyan t�rsadalmi szerepet melyet elfogadhat�nak tart �s ezeket gyakorolja, megtal�lja hely�t a vil�gban. Amennyiben egyetlen szerepet sem tal�l megfelel�nek konf�z lesz, nem tal�lja a hely�t. Az �kn�p�nek az �sszetev�i k�z�tt nem tal�l kongruenci�t, �nide�lja nagyon elt�volodik �nk�p�t�l s ez szerep konf�zi�t eredm�nyez.

VI. INTIMITAS

20-40 �ves kor, fiatal feln�ttkor. Ebben az �letkorban fejezi be a szem�ly a tanulm�nyait �s csal�dalap�t�sra t�rekszik. Megjelenik az intimit�s ir�nti ig�ny, a szem�ly beilleszkedik egy csal�dba, bar�ti t�rsas�got alakit ki, kialak�tja saj�t szem�lyes �letter�t. Amennyiben nem siker�l, elszigetel�dik, a szem�ly fokozatosan lev�lik k�rnyezet�r�l, mag�nyos lesz.  Elszigetel�d�s bek�vetkezhet olyan esetben amikor valaki saj�t kezdem�nyez�s�re marad t�vol a t�bbiekt�l, vagy akkor is ha az intimit�s�t f�ltve nem enged k�zel mag�hoz senkit. Munkahely�n fontoss� v�lik az egyre magasabb st�tusok bet�lt�se, de ezeket �ssze kell egyeztetni a csal�don bel�l bet�lt�tt szerepeivel. Legt�bbsz�r a konfliktus abb�l ad�dik, hogy a szem�ly nem tud megfelelni mindk�t elv�r�snak, �s ez is elszigetel�d�shez vezet.

VII

40-60 �ves kor, feln�ttkor. Ezt a szakaszt Erikson a generativit�s illetve stagn�l�s szakasz�nak tekinti. Ebben az �letkorban a szem�lyek m�g nem �rzik �regnek magukat ahhoz, hogy bizonyos v�ltoztat�sokat eszk�z�ljenek �let�kbe, legt�bben ekkor �rik el alkot�k�pess�g�k cs�cs�t. Megpr�b�l a szem�ly m�g ki nem akn�zott lehet�s�geket tal�lni �let�ben, v�ltoztatni szeretne. Amennyiben ez siker�l nyugodtan k�sz�l fel az �reged�sre. Ellenkez� esetben a szem�ly stagn�lhat, belet�r�dik abba amit el�rt, nem akar v�ltoztatni, vagy szubjekt�ven �gy �t�li meg nincs lehet�s�ge a v�ltoztat�sra.

VIII. INTEGR�CI�

60 �ves kor ut�n, id�skor. 60 �ves kora k�r�l kezdi ki�rt�kelni a szem�ly �letutj�t, ekkor m�r bel�tja, hogy v�ltoztat�sra nincs lehet�s�g. Elemzi mindazon eredm�nyeket, teljes�tm�nyeket melyeket �lete folyam�n el�rt �s elb�r�lja ezeket. Ha �gy �t�li meg, hogy nem �lt hi�ba, hogy hagyott valamit maga ut�n akkor nyugodtan k�sz�l fel a hal�lra. Ezt nevezi Erikson �nintegrit�s �rz�snek. Amennyiben a szem�ly �gy v�li hogy hi�ba �lt, nincs megel�gedve azokkal a dolgokkal melyeket meg�lt, alkotott k�ts�gbees�s vesz er�t rajta mert bel�tja, hogy most m�r lehetetlen v�ltoztatnia.

Carl Rogers szem�lyis�gelm�lete

* A tan�csad�i-, nondirekt�v-, kliensk�zpont�-, szem�lyk�zpont� ter�pia kidolgoz�ja. A humanisztikus pszichol�gia egyik vez�ralakja, az emberr�l, mint a vil�gnak szubjekt�v jelent�st ad� �s erre reag�l� l�nyr�l besz�l, azt tartja, hogy az ember t�lmutat az �llatok biol�giai l�tez�s�n �s a genuin hum�n term�szet j�.

* Szem�lyis�gelm�lete: az ember egy folyamatosan v�ltoz�, egy�ni vil�gban, a fenomenol�giai mez�ben �l, melynek � a k�zpontja. Az �lm�nymez�t saj�t sz�ks�gletei szempontj�b�l organizmikus �rt�kel� folyamatai r�v�n pozit�vk�nt vagy negat�vk�nt �rt�keli. A szem�ly nem az objekt�v val�s�got, hanem saj�t fenomenol�giai mez�j�t �szleli realit�sk�nt. Am�g ez a szubjektivizmus a k�rnyezethez val� igazod�st seg�ti, k�zelebb visz a val�s�gh� reag�l�shoz, de ha egyoldal�v� v�lik, akkor patol�gi�s reakci�khoz vezethet. A ter�pi�s folyamat akkor hat�kony, ha a fenomen�lis mez�t siker�l az objekt�v val�s�ghoz k�zel�teni. Ezt �gy lehet el�rni, ha a szem�ly k�pes elfogadni �nmag�t, negat�v tulajdons�gaival egy�tt. Mivel az �nelfogad�s alapja a m�sok �ltali elfogad�s, a terapeuta azzal seg�thet a legt�bbet, ha kliens�t felt�tel n�lk�l elfogadja.

* A szem�lyis�get m�k�dtet� legf�bb hajt�er�nek az �nmegval�s�t�s sz�ks�glet�t tartotta (r�sze a differenci�ci� �s az integr�ci� is). Az ember akkor tekinthet� teljess�ggel m�k�d�nek, ha szem�lyis�gm�k�d�s�t az �nmegval�s�t�s folyamata vezeti. Az �nmegval�s�t�s sz�ks�glet�n k�v�l m�s er�k is hatnak a szem�lyis�g m�k�d�s�re:

1. organizmikus �rt�kel� folyamat - ez az �lm�nyfeldolgoz�s az �ntudat kialakul�s�val f�gg �ssze, amely sz�let�skor m�g nem l�tezik. Csecsem�korban a szervezet minden ingerre m�g eg�szk�nt reag�l, eg�szk�nt d�nt arr�l, hogy mi a j�, vagy rossz neki.

2. kialakul az �n szimboliz�ci�ja - a fejl�d�ssel elindul a differenci�l�d�s, az �nk�p, �nfogalom megjelen�se a besz�d kialakul�s�val kezd�dik �s a t�rsas k�rnyezet k�zvet�t�s�vel megy v�gbe.

3. k�t �j sz�ks�glet, a pozit�v �rt�kel�s sz�ks�glete �s az �nelfogad�s sz�ks�glete jelenik meg - a szem�ly akkor �li meg mag�t optim�lisan, ha a k�rnyezete elfogad�an reag�l r� �s pozit�van �rt�keli. Egy id� ut�n m�r nem sz�ks�gesek a k�rnyezeti visszajelz�sek, mert azok n�lk�l is k�pes lesz elfogadni �nmag�t. Rogers az �nk�p megjelen�s�t tartja a fejl�d�s legkritikusabb mozzanat�nak (mert lehet hogy a szem�ly nem �gy viselkedik, ahogy az organizmikus �rt�kel� folyamatai szerint k�ne, hanem ahogy a k�rnyezete elv�rja t�le): a pozit�v �nk�p ill�zi�j�nak fenntart�sa �rdek�ben az szem�ly torz�tani kezdi a val�s�got, melyhez eszk�zk�nt az elh�r�t� mechanizmusokat haszn�lja.

Ennek elker�l�s�ben seg�t a rogersi ter�pia, melynek a szem�ly (�rt�k-) felt�tel n�lk�li elfogad�sa az alapja. �gy felismerheti val�s sz�ks�gleteit, megismerheti �s alak�thatja t�nyleges �nmag�t. M�dszere a nondirekt�v technika (hamarabb k�pesek megoldani a probl�m�kat a szem�lyek, ha nem a terapeuta ad nekik tan�csot, hanem maguk j�nnek r� arra, hogy mit kell tenni�k, vagyis nem ir�ny�t�sra, hanem elfogad�sra van sz�ks�g�k.). A terapeut�nak feler�s�tve vissza kell t�kr�znie a szem�ly fontos �s �rt�kes gondolatait, melyhez a terapeut�nak az al�bbi k�pess�gekre van sz�ks�ge: emp�tia (k�pes �t�rezni a  szem�ly �rz�seit, de saj�t viszonyul�s�t sem veszti el), kongruencia (hiteles marad �s v�llalja saj�t egy�nis�g�t), �s intu�ci� (saj�tos probl�ma�rz�kenys�g, ne skatuly�zza be a szem�lyt k�l�nb�z� diagnosztikai kateg�ri�kba). M�dszer�t szem�lyk�zpont� ter�pi�nak nevezte el. Felismerte, hogy a szem�ly probl�m�i gyakran azzal kapcsolatosak, hogy tudatos, szubjekt�v �nk�pe nagyon t�vol �ll att�l, amilyenre v�gyik. A teljess�ggel m�k�d�snek az is a felt�tele, hogy az �nk�p �s az �nide�l ne legyenek t�l t�vol egym�st�l (kis elt�r�s m�g �szt�n�z, de a nagy t�vols�g ink�bb lemond�st eredm�nyez). A Q-szort�roz�s m�dszer�vel lehet meg�llap�tani az �nk�p �s az �nide�l t�vols�g�t.