mallvinka
mallvinka
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
ra
 
Ltogatk szma
Induls: 2006-07-08
 
Duma lda
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Vrpalota trtnete

KZPKORI VRAK S TELEPLSEK A KRNYKEN

 

VRPALOTA a felszabaduls ta eltelt vtizedekben gazdasgi s npesedsi szempontbl egyarnt szmottev helly, a Veszprm megye dlkeleti rszn elterl nagy jelentsg iparmedence kzpontjv vlt.

Mai termszeti kpe nem a legmegnyerbb. Krnyknek jelents rsze gyr fvet is alig nevel sivr ksivatag, lgterben pedig a nagyipar s a bnya velejrjaknt otthonoss vlt a fst, a korom s a gz. Ezt a kopr, szikls, kietlennek tn terletet azonban, melybl a mai Vrpalota gyrai, fstlg gyrkmnyei, modern laktelepei messzeltszn kiemelkednek, hajdan a Bakony dli nylvnynak az erdrengetegei bortottk, dlrl pedig a Srrt vztkrkkel tarktott si lp- s mocsrvilga vezte, s vezredek ta kedvelt tartzkodsi helye volt az embernek. A nagykiterjeds vros 16 447 katasztrlis holdas hatrnak csaknem minden rszn kerltek el olyan rgszeti leletek, amelyek arrl vallanak, hogy a korai kkorszaktl kezdve hossz vezredeken t sokfle np megfordult s megtelepedett ezen a fldn, amelynek termszeti adottsgai nemcsak lelmet, halat s vadat, j ivvizet, hanem veszly idejn vdelmet, rejtekhelyet is nyjtottak az embernek.1

Ez a magyarzata, hogy a neolit-, a rz- s a bronzkor idejn egyarnt lakott hely, a rmaiak pannniai uralma alatt pedig mr fejlett gazdasgi let, virgz kultra volt a mai Vrpalota terletn. Rmai eredet a vrosban tvezet orszgt. Rmai mrnkk nyitottk a bntai kbnyt, k ptettk az sk fel es hatrrszen ma is meglv vlgyzr gtat. Legjabban - 1973-74-ben - az inotai "halomdombok"-nl vgzett satsok sorn kerltek napfnyre rendkvl rtkes, rmai kori srok. A npvndorls idejbl hun, avar, ksavar, longobrd s Karoling kori leletek egyarnt kerltek el. A magyarok letelepedsnek els szakaszrl, nincsenek rsos emlkeink, ANONYMUS krnikjbl azonban tudjuk, hogy a honfoglal seregeknek az a rsze, amely SB s SE vezetsvel azt a feladatot kapta, hogy induljon Veszprm fel s hdtsa meg ennek a fldnek sszes lakossgt egszen Vasvrig, itt vonult t s hrom napig Pt mezejn pihent. A rgszeti leletek s a kzpkori oklevelek azt bizonytjk, hogy nemcsak tvonulban jrtak itt, hanem meg is telepedtek, tbb falut is ltestettek Vrpalota mai terletn. A honfoglals utn ez a vidk a meghdt seregeket vezet sbnek s finak: Szalknak s nemzetsgnek a birtoka lett. Erre utal a szomszdos (si s sk neve s kt 1271-ben kelt oklevl, amelyek arrl szlnak, hogy a Szalk nemzetsg tagjai megosztoztak birtokaikon, s mindkt oklevlben emlts trtnik a mai Palota hatrt kpez terletrl is. A rgszeti leletek mellett az oklevelek adatai is azt tanstjk, hogy a magyar kzpkorban hat telepls: Pt, Inota, Szhel, Tikolflde, Rti s a mr akkor is oppidiumknt, kivltsgos fldesri vrosknt szerepl Palota, valamint kt vr llt a vros mai hatrnak terletn. A teleplsek a vrbirtokhoz tartoztak.

PT ltezsrl van az els rsos emlknk, mr 1082-ben szerepel egy oklevlben, mely szerint kt malma volt itt a veszprmi kptalannak.2 A tatrjrs utn nem sokkal, 1244-ben Keresztel Szent Jnos tiszteletre felszentelt templomt emltik.3 Tudunk arrl, hogy 1354-tl 1399-ig hossz pereskeds folyt egyes birtokrszek s a Pt vizn ll malmok tulajdonjogrt, s arrl is, hogy jlaki pti jobbgyai 1488-ban 8 Ft llami adt fizettek.4 A XVI. szzadban, a trkknek ezen a vidken val megjelense utn, a palotai vr szomszdsgban lv tbbi faluval egytt Pt is sokat szenvedett a vr ellen vonul s a portyz trkk tmadsai, rablsai miatt. 1550-tl kezdve hdolt falu, vagyis a palotai vr rszre adott szolgltatsokon kvl a trknek is adzott, helyzetn azonban a behdols sem vltoztatott. 1570-ben mg feljegyeztk 7 lakott s 2 lakatlan portjt, valamint 2 zsellrjt, 1588 utn azonban mr nem szerepel az adsszersokban. Elnptelenedett, elpusztult, 1617-ben mr pusztaknt emltik, s Palota klterleteknt az is maradt az 1930-as vek elejig, a Nitrognmvek felptsig. Templomnak romjai azonban mg sokig riztk a hajdani falu emlkt, egy sszers 1690-ben is megemlkezik rla, s egy 1776-ban kszlt trkp is jelli a helyt.

INOTA, amely rmai kori emlkekben is gazdag, szintn ltezett mr az rpd-hzi kirlyok korban. Eredetileg kirlyi birtok volt. Okleveles emltsvel 1193-ban tallkozunk elszr, amikor III. Bla hrom szlvel a fehrvri keresztes konventnek adomnyozta. Ez az oklevl Jonata nven emlti. Neve teht a Jonata szemlynvbl ered, vagyis tves az a felttelezs, hogy a rmaiak els llomst jelz k "I.NOTA" feliratnak az sszeolvassbl szrmazik. X. szzadban azonban tbbszr elfordul, van amikor Molnosinota nven emltik, malmai alapjn gy klnbztetik meg az Isztimr kzelben lv mai Inotapuszta eldjtl. A XVI. szzadban mg 29 portt szmll falu - Pthez hasonlan - a trknek s a palotai vrnak egyarnt adzott. Az rks zaklats miatt elmeneklt a lakossg, s a XVI. szzad vgre annyira elnptelenedett, hogy az 1617. vi sszersban mr pusztaknt emltik. Az els telepeseket az akkori tulajdonos, Zichy Imre hozta 1699-ben. 1765-ben j telepesekkel bvlt a npessg, itt tallt j otthont Polny lakossgnak az a rsze, amelyet a vallsi rggyel leplezett elnmetestsi trekvsek idejn kildztek otthonbl.5

SZHEL neve ma csak egy dlt jelent Palota hatrban. rsban s szban sokan Sznhely s Szlhely formban emlegetik,  ezeket az elnevezseket a kztudat tvesek. Elszr a tatrjrs vben, 1240-ben emlti egy oklevl Zenel nven, s a XIV-XV-XVI. szzadban gyakran tallkozunk Zynil, Zenyel, Zenes, Zenhel alakokban elfordul nevvel. 1536-ban mg 9 lakott s 5 lakatlan telkt, valamint 6 szegny jobbgyt jegyeztk fel az adszedk, 1545-ben mg lakott hely, 1559-ben azonban teljesen elpuszttottk a trkk. 1579 utn tbb nem szerepel az iratokban. Arra is csak a rgszeti leletek alapjn tudunk kvetkeztetni, hogy hol fekhetett.

TIKOLFLDE (az egyik oklevlben Tikollse) a mai Kastly-domb, illetve a Loncsos aljban lehetett. Elszr 1271-ben a Szalk nemzetsg birtokmegosztsval foglalkoz oklevlben szerepel a "Tikolfld a Vrad erdvel" megjells. Egy 1326-os oklevl szerint a btorki vr "Tykolfeldeu" terletn ll. 1356-ban Tikollse nven emlti egy oklevl. A XIV-XV. szzadban felerszben a fehrvri kptalan, felerszben Btork birtoka, de 1387-ben a veszprmi kptalannak is voltak itt rszbirtokai. A XV. szzadban mr egyetlen iratban sem fordul el, a nphagyomny sem rizte meg emlkt, neve is teljesen feledsbe merlt. Csak a rgszeti leletek adnak nmi tmpontot annak megllaptshoz, hogy hol fekhetett. 1935-ben a 8-as mt ptse sorn a Loncsos aljban, a mai KISZ laktelep alatti rszen elkerltek egy kzpkori templom alapjai tbb XI-XV. szzad kztti lelettel, majd 1965-ben az elbbi kzelben egy kzpkori plet alapfalai, padltgli, embercsontok s egy griffbrzolsos faragott kemlk, 1985-ben pedig a falu temetje. Az 1935-s leletet Faller Jen Szhel templomval azonostotta, jelenleg azonban a rgszek sokkal valsznbbnek tartjk, hogy Tikolflde romjai kerltek el, s Szhelt a homokbnya mellett feltrt faluval vlik azonosnak.

RTI is kzpkori telepls volt, els oklevlbeli emltse Kroly Rbert uralkodsa idejbl ismert. A trk idkben elpusztult, s ksbb mr csak puszta volt, mint jelenleg is az inotai hatrrszen.

Btork-Pusztapalota. Btork az oklevelek tansga szerint a legrgibb vr Palota terletn. A mai vroskzponttl 3-4 km-re, a Bakony meredek fal, keskeny, mly vlgyben, egy kiugr sziklatmbn ll hromemeletes - romjaiban kt emelet magassgig ma is meglv - fellegvr mintegy msfl vszzadon t volt az egsz krnyk kzpontja. 1271-ben mr llhatott, mert a Szalk nemzetsg birtokmegosztsval foglalkoz kt 1271. vi oklevl mindegyikben szerepel a vr ltezsre utal "Vrad erd" elnevezs. Egyesek szerint egy 1288-ban kelt oklevl mr nv szerint is emlti castro Bacurku nven, az Erzsbet kirlyn ltal kiadott oklevl elemzse azonban egyrtelmen igazolja, hogy nem errl a vrrl van sz. Btork nven 1326-ban emltik elszr, amikor a Cskok a hozz tartoz falvakkal s birtokokkal egytt elcserlik ms vrakrt Kroly Rbert kirllyal. Ez az oklevl meghatrozza azt is, hogy a vr "Tykolfeldeu" terletn ll. Komolyabb szerepe 1350 utn kezddtt, amikor Nagy Lajos kirly a Kont-csaldnak adomnyozta. Elfordul egy 1383-bl,36 1394-bl,37 1409-bl38 szrmaz oklevlben is; ez utbbibl tudjuk, hogy ebben az idben Keszi Balzs volt a vrnagya, aki egyben Palotn is udvarnagyi tisztet viselt. 1426-ban Kont Mikls unokjnak, Kont Lszl macsi bnnak a fia: jlaki Mikls, az orszg egyik leghatalmasabb fura rklte.

Az jlakiak birtoklsa idejre esik Btork jelentsgnek a megsznse. Szerept fokozatosan Palota veszi t. A XVI. szzadban azonban mr csak ktszer tallkozunk a nevvel, 1537-ben s 1539-ben, s mindkt oklevl lakatlan pusztavrknt emlti. Arra is csak az 1960-as vek kutatsai adtak egyrtelm vlaszt, hogy miknt vlt Btork helyett Palota a krnyk s a vrbirtok kzpontjv.

Palota keletkezsrl s korai trtnetrl okleveles forrsok alapjn szinte semmit sem tudunk. Palota neve csak 1397-ben, 1400-ban, majd 1409-ben fordul el elszr az oklevelekben, Palota vrt pedig az 1445. vi orszggyls IV. cikkelye emlti elszr, amely elrendeli az 1439 ta plt vrak lebontst, t vrral azonban kivtelt tesz, s ezek kzl az egyik: Castrum Palota. Ennek alapjn a Vrpalota trtnetvel foglalkoz mvek egyeznek abban a vlemnyben, hogy a vr ptst 1440-ben kezdtk s 1480 tjn fejeztk be. Uralkod bennk az a vlemny is, hogy ezt megelzen itt aligha volt telepls, az csak a vr felplse utn keletkezhetett. Az 1960-as vek kutatsai lnyegesen mdostjk ezeket a vlemnyeket. Nagyobb arny sats s falkutats kezddtt a vr ptstrtnetnek feldertsre, s ez jelents eredmnyeket hozott. Egsz palotaegyttes trult el a megbontott falak mgl, amely stlusjegyei alapjn jval korbbi a vrnl, mr a XIV. szzadban ltezett. Legnagyobb jelentsg kzlk a lakhelyisgeket magba foglal, kzpkori memlkeink kzt ritkasgnak szmt palota, amely a mai dli szrny fldszintjt foglalja el. Szlessge 9 mter, hosszbl eddig 30 mter ismeretes, mert az a rsze, amely a Szabadsg tr irnyba kvl nylik a vrfalon, egyelre nem kerlt feltrsra.

A palotaszrny szaki vgzdstl nhny lpsnyire, a mai Tncsics utcai oldalon kerlt el a kpolnaszrny, benne a kpolnahaj, a sekrestye, a szently s mg kt helyisg, a sekrestye s a szently keleti fala mr a jelenlegi vrfalon kvl.

A harmadik feltrt plet emeletes volt, s a vr nyugati, teht a Mez Imre utcai szrny fldszintjn s els emeletn helyezkedik el. Emeleti terme alapjn tlve ez lehetett a palota lovagtermi szrnya.

A vrudvar szaki rszn bontakozott ki a negyedik plet, amely kt helyisgbl ll. Ehhez kapcsoldva az szaki sarkon, a vr mai falain kvl elkerltek egy XIV. szzadi rtorony 7x7 mteres alapfalai. A torony kb. 30 mter magas lehetett, alkalmas volt az utak figyelsre s a palota bejratt is vdte.

A kutats teht olyan XIV. szzadi - a vrnl jval korbban plt s attl eltr szerkezet s kialakts - palotaegyttest trt fel, amely gtikus vilgi ptszetnk egyik legjelentsebb kpviselje, freski pedig kzpkori vilgi falikpeink ritka rtkei kz szmtanak. Vagyis a Kont csald - a bizonyra szk s knyelmetlen - Btork vra mellett, de annak tovbbi fenntartsval egy rangjt s hatalmt kifejez fnyz palott is pttetett, amely a teleplsnek is nvadjv vlt. Ennek a palotnak az pleteit felhasznlva kezddtt az 1440-es vek elejn jlaki Mikls szablyos ngyszgalak, belstornyos vrnak az ptse, amelyet ksbb tbbszr megerstettek s tptettek, mg mai formja kialakult. 6

A telepls rgebbi volta mellett szl az is, hogy mr 1464 eltt is oppidium, kivltsgos fldesri vros, 1476-ban vsrjoga is volt, a megye harmadik adfizetje, s minek alapjn neveztk jlaki Miklst az 1430-40-es vekben, ddapjt, Kont Miklst pedig mr a XIV. szzadban Palotai-nak, ha nem ltezett ilyen nev telepls? Rgebbi voltt bizonytja az is, hogy 1440 tjn mr llt a mai temet helyn a csak vrosokban megteleped szegny vagy szigor (salvatorinus) ferencrendiek kolostora, amelyhez a vros els irodalmi emlkei is fzdnek. 1456-ban itt tartottk orszgos kzgylsket, Varsni Istvn, a rend magyarorszgi helytartja innen kldtt levelet Rmba Kapisztrn Jnosnak, itt lt a Teleki-kdex egyik rja: Sepsiszentgyrgyi Ferenc, itt lte utols veit s itt halt meg nv szerint ismert els kltink egyike: Vsrhelyi Andrs, s ennek a kolostornak a lakja volt egy ideig Tomori Pl is. Bizonyosnak tekinthet, hogy a magyar renesznsz jelents helyv vlt telepls nem egyik vrl a msikra vlt azz, hanem mr jval a vr ptse eltt is ltezett.

 

 VGVRI IDK - TRKELLENES HARCOK

 

A mohcsi csataveszts utn vge szakadt a Dunntl jelents helyv vlt vros fejldsnek. A vlsgos idk mr jlaki Lrinc 1524-ben bekvetkezett hallval megkezddtek. Mivel gyermektelenl halt meg, egy rgebbi szerzdse rtelmben vagyona Szapolyai Jnosra szllt volna. zvegye, Bakcs Magdolna azonban 1526-ban frjhez ment Mr Lszlhoz, aki elg ersnek rezte magt ahhoz, hogy a kzben kirlly vlasztott Szapolyaival s a hatvani orszggylsnek a birtok tadsra vonatkoz dntsvel is szembeszegljn. Valsgos kiskirlyknt, vagy inkbb rabllovagknt rendezkedett be Palotn. Szemben llt Szapolyaival, de nem csatlakozott az ellenkirlyhoz, Ferdinndhoz sem.

Szapolyai Jnos az rksg megszerzse s Mr garzdlkodsainak megszntetse rdekben tettekre sznta el magt. 1533-ban Laszki Jeromos vezetsvel kirlyi sereget indtott Palota ellen, amelyhez a Szapolyaival szvetsges trk is adott erst csapatokat Haszn vezetsvel. Mr s Palota erejt ismerve 50 felvidki bnyszt is hoztak magukkal a vrfalak alaknzsra s felrobbantsra. Mr kemnyen ellenllt az ostromnak, de amikor vrnagya, Nagy Gergely elesett, gyermekeit s kincsei nagy rszt befalaztatva azzal az rggyel, hogy segtsget hoz, ktlen leereszkedett a vrfalon s megszktt. A vr elfoglalsa csak akkor sikerlt, amikor a bnyszok alaknztk s felrobbantottk a falak egy rszt.

A kirlyi birtokk vlt Palott Szapolyai Jnos 1537-ben a Podmaniczky testvreknek, Jnosnak s Rafaelnek adomnyozta, akik hamarosan Mr nyomdokaiba lptek, rablsaikkal, fosztogatsaikkal rettegsben tartottk az egsz krnyket.

A trkk terjeszkedse utn Palota vgvrr, a vgvri harcok egy-egy szakaszban Dunntl egyik ferssgv vlt. 1543-ban, amikor Fehrvr elesett, Palota alatt is megjelentek Szulejmn csapatai. Vgigfosztogattk a krnyket, s a vr ellen is tmadst intztek, de elfoglalni nem tudtk. 1549-ben Veliszn bg ostromolta, de is kudarccal tvozott. 1552-ben Veszprm is elesett, az egsz krnyken a trk az r, Palota azonban szinte magnyos szigetknt tovbbra is tartotta magt, llta a meg-megjul ostromokat.

Klnsen legends harcok sznterv vlt leghresebb kapitnya, Thury Gyrgy idejben, 1559-1566 kztt. Trtnelmi mvek s szpirodalmi alkotsok egyarnt hirdetik ennek a kornak a dicssgt.7 Hatrozta el Arszln budai pasa Palota elfoglalst s elpuszttst. 8000 emberrel s ers tzrsggel vonult Palota ellen. 1566. jnius 5-n kezdte meg az ostromot, a maroknyi vdsereg azonban hsiesen ellenllt. Romhalmaz a vr, a felment kirlyi sereg ksik,

Thury is gy rzi, hogy az elcsigzott, sebeslt katonkkal legfeljebb mg egy rohamnak tud ellenllni, s Arszln fel is kszlt mr a dnt tmadsra. A Bakony szaki szln portyz elrsei azonban a Gyrbl frt kldtt szekereket felment seregnek vltk s jelentettk Arszlnnak, aki megijedt s az j leple alatt elvonult Palotrl. Az ostrom utn Thury lemondott a kapitnysgrl. Ksbb Kanizsa, kapitnya lett, s ott halt hsi hallt.

Az 1566. vi nagy ostrom utn az ersen megronglt, hevenyszve helyrelltott vr mg vtizedekig betlttte fontos feladatt: akadlyozta a trkk portyzst, Nyugat fel val terjeszkedst. Klnsen sokat szerepel a hadilevelezsben Plffy Tams kapitnysga idejben, aki 1573-1581-ig, Palotn bekvetkezett hallig llt a vr ln. 1581. augusztus 20-n, alig 48 ves korban Palota kapitnyaknt halt meg kornak egyik legnagyobb vitze s legjobb lovasa. 1593-ban azonban a nyolcadik ostrom szomor fordulatot hozott a vr letben. A trkk nagy ltszm erstst, egyes becslsek szerint 100 000 katont hoztak az orszgba. Ezek egy rszvel Szinn pasa elfoglalta Veszprmet, majd kt nappal ksbb Palota ellen vonult. 5000 emberrel s ers tzrsggel rkezett a vr al. Felszltotta Ormndy Ptert, aki mr Plffy idejben is Palotn szolglt, 1583 ta pedig a vr kapitnya volt, hogy adja t a vrat. Elutast vlasza utn megkezddtt a rendkvl heves, ngy napig tart ostrom. A negyedik napon azonban az gytz lednttte az szaki bstykat, a vrrsget erst nmet katonk pedig fellzadtak, megtagadtk a tovbbi harcot, gy Ormndy knytelen volt trgyalsokat kezdeni. Egyik hadnagyt kldte kvetsgbe Szinn pashoz, aki esk alatt meggrte, hogy amennyiben tadjk a vrat, szabadon elvonulhatnak. Eskjt azonban nem tartotta meg, lnokul megrohantk a kivonulkat. A nket s a gyermekeket lekaszaboltk, a katonk pedig dz kzdelemben estek el, Ormndynak csak nhnyad magval sikerlt meneklnie.

1598-ban a volt palotai kapitny testvre, Plffy Mikls ismt visszafoglalta, de 1605-ben mr jbl a trk. 1614-ben megint a csszri csapatok kezre kerlt, s a Zichy csald se, Zichy Pter lett a kapitnya, akit erszakos harcsolsai miatt jobban gyllt a krnyk npe, mint a trkt, s 1620-ban, amikor a vallsi s npi szabadsgot hirdet Bethlen Gbor csapatai megrkeztek Palotra, Zichyt elkergette a np. 1624-ben azonban, amikor a nikolsburgi bkben Bethlen visszaadta a vrat a csszriaknak, megint Zichy lett a kapitny, aki zsarnoki nknnyel uralkodott a krnyken. 1628-1660-ig egyfolytban a trk az r Palotn, akkor ismt kirlyi kzre kerlt, de 1669-ben mr megint a trk, s az is marad a vgleges felszabadulsig. Erre 1687. november 21-n kerlt sor. Esterhzy Jnos 3000 fnyi lovas s gyalogos csapatval kezdte meg az ostromot, a trk azonban fegyversznetet krt s szabad elvonulsnak fejben tadta a vrat. Mindssze 68 fegyveres frfi volt Palotn s ezek csaldtagjai, 97 asszony s 39 gyermek, akiket Budra ksrtek, majd onnan hajval trk terletre szlltottak. A vgvri idk harcai sok dicssget hoztak, szp legendkat szltek, hrnevet szereztek Palotnak, de nagy ldozatokat is kveteltek. Elpusztultak, elnptelenedtek a vr krnykn lv falvak, magrl Palotrl is nyugalmasabb vidkre meneklt a polgri lakossg. A rgebbi sok szabadkltzkds kzmvesbl 1573-ban mr csak egy kovcsot s lakatost talltak az sszerk. Elpusztult Pt s Szhel, Inota is lakatlan pusztv vlt. A hatr nagy rsze parlagon hevert. A trk kizse utn teht romokon s elvadult fldeken kellett jrakezdeni az letet.

 

Tveszmk Palota rgi nevrl

 

Nhny trkkori - fknt nmet s trk - iratban Palota nevt ms-ms formban rtk, pl. Palotta, Palloda, Palltha, Palata stb. Ebbl egyesek arra a kvetkeztetsre jutottak, hogy tbbszr is vltozott a telepls neve. Az eltorzult vltozatok azonban csupn azt jelentik, hogy a magyarul nem beszlk minek rtettk a Palota szt s miknt prbltk azt - nha fogyatkos rstudssal - rgzteni. Vagyis Palota neve mindig Palota volt.

A ma is kzkzen forg helytrtneti knyv 8 nyomn terjedt el, hogy a trk idkben Vg-Palota volt a telepls neve.  Maga a szerz sem tud arrl, hogy valban hasznltk ezt a nevet. Nem is tudhat, mert egyetlen trk kori iratban sem fordul el, ami azt igazolja, hogy soha nem is hasznltk. A legjabb nvadsi csodabogr, az palota-jpalota vltozat egy 1984-ben megjelent knyvben ltott napvilgot. A szerz mg 1984-ben sem tudja, hogy nem az ltala annak tartott plet volt Vrpalotn az els palota, azt soha nem is neveztk Palotnak, eleve nem nevezhettk teht - a vros kzepn ll palottl val megklnbztetsl - palotnak sem. Vajon nem lehetsges, hogy a szerz egy tvoli, msik Palota nvvltozatt helyezte t Vrpalotra? Az ettl mintegy 300 km-re lv Bihar megyei Palota esetben ugyanis hossz idn t hivatalosan is hasznlatos volt az palota-jpalota nv, mg a mlt szzad vgn is, br az elsorvadt palott akkor mr csak pusztaknt emltik jpalota hatrban.

Mikor kezddtt a bnyszat?

 

A helytrtneti irodalomban s ennek nyomn a kztudatban 1876 terjedt el a bnyszat kezdetnek veknt, st a bnya megnyitsnak 100. vforduljn rendezett nnepsgeket is 1976-ban tartottk. Ennek az vszmnak azonban a legcseklyebb trtnelmi hitele sincs. Vagy sajthiba, vagy elrs, vagy emlkezetnek zavara kvetkeztben Singer brahm 1921-ben megjelent fzetben szerepel elszr az 1876-os vszm.

Kizrjk ezt a korabeli hiteles iratok is: a/ Az Orszgos Bnyakapitnysg 1886. szeptember 17-n engedlyezte a palotai bnya megnyitst; b/ Sztray megbzsbl a kor neves geolgusa, Hantken Miksa 1887-ben vizsglta a megnyl bnyt s adott arrl szakszer vlemnyt; c/ A szn felfedezsrl, a bnya megnyitsrl s kezdeti munkjrl egy korabelinek tekinthet knyvben talljuk az els lerst. 1887 ta ltezik 15 bnyamrtkkel s 5 hatrkzzel 729 434 m2 kiterjedsben. 9

A hitelesnek tekinthet forrsok teht egyrtelmen azt igazoljk, hogy a sznmezt az 1886. vi frsok alkalmval fedeztk fel, ennek alapjn krte s kapta meg Sztray 1886. szeptember 17-n a bnyanyitsi engedlyt, s 1887-ben kezddtt meg az els aknban a termels.

A szn felfedezse s a bnyszat megkezdse a lakossg helyzetn nem sokat vltoztatott, mert kevs embernek adott munkalehetsget. Az els vekben a kitermelt szn mindssze 50 vagon volt, ami a szzadfordulig lassanknt 110 vagonra emelkedett. Ennek ktharmadt tgla- s mszgetsre, a tbbit hzi tzelsre s cspls idejn a gzgpek ftsre hasznltk. Mg a szzadforduln is csak 144-en dolgoztak a bnyban. A. munkaid reggel 6-tl este 6-ig tartott. A munksok rszint szakmnyban, rszint napszmbrben dolgoztak. A vjrok nmileg kivltsgos helyzetben voltak, mert fizetskn kvl ingyen lakst, vetemnyes kertet s tzelt is kaptak. Emltsre rdemes, hogy 1893-ban megalakult a bnyszok Betegseglyz Egyeslete, amelynek fenntartshoz a bnyszok keresetk 3 %-val jrultak hozz, az uradalmi bnyapnztr pedig a munksok ltal befizetett sszeg egynegyedvel. 10

Az 1900-as vek elejtl mr szmottev fejlds tapasztalhat. 1903-ban nagyobb beruhzsok kezddtek, kialakult a vastlloms melletti ipartelep, s ez nmi fejldst hozott. Megplt az erm, a sznosztlyoz, az iparvast, a tglagyr s a mszget, s ezek sznignynek kielgtse nvekv termelst kvnt. Az 1910. vi npszmllskor mr 443 dolgozja volt a bnynak.

Az 1930-as vek elejn azonban a palotai sznnek ksznheten nagyarny vltozs kezddtt. 1928-ban megkezdte mkdst a Fzfi Gyrtelep, amely jelents fogyasztja lett a palotai sznnek. Majd az itteni sznre alapozva Palota hatrban felptettk s 1932-ben zembe helyeztk a Pti Nitrognmveket. 11 1941-re 2800-ra emelkedett az iparban foglalkoztatottak szma.

Pten a nitrognmvek mellett korszer laktelep s munksotthon plt, Vrpalotn az orszgban elsknt indult meg a vjrok rendszeres kpzse, a bnyszok rszre kedvezmnyes csaldi hz ptsi akcit szerveztek, megplt a J Szerencst Olvaskr s a strandfrd, polgri iskola lteslt stb.

Hinyos lenne a szzadfordulrl s a szzad els vtizedeirl szl kp, ha nem esne sz a magyar szellemi let nhny Vrpalothoz ktd kivlsgrl. Itt szletett s gyerekeskedett a mlt szzad utols vtizedeinek egyik legkivlbb operanekese: Ney Dvid (Vrpalota, 1842 - 1905, Budapest), akinek emlkt a vros s vroskrnyk nekkarainak rszvtelvel vrl-vre megrendezett Ney Dvid hangversenyek rzik. Vrpalotn szletett Bn Aladr (Vrpalota, 1871 - 1960, Gyr) klt, mfordt, irodalomtrtnsz, nprajztuds; itt tlttte ifj veit, itt kezdett verselni s ksbb is sokig ez jelentette szmra az otthont. A finnugor nprajz, npkltszet s irodalom kutatsa s ismertetse llt lete kzppontjban. F mve az szt nemzeti eposz, a Kalevipoeg magyarra fordtsa. Irodalmi hagyatkt a vrpalotai Krdy Gyula Vrosi Knyvtr rzi. Szletsnek

Krdy Gyult (Nyregyhza, 1878 - 1933, Budapest) przairodalmunk egyik legkiemelkedbb egynisgt is csaldi ktelk fzte Vrpalothoz. Palotai volt a nagyanyja, itt szletett az desapja, s is gyakran idztt Vrpalotn gyermekknt s felnttknt is, st egyik rsa arra enged kvetkeztetni, hogy egy ideig elemi iskolba is itt jrt. Dombormve s emlktblja van a vrosban, s az nevt viseli a vrosi knyvtr is.

 

 

J VROS SZLETIK

 

A harcok elcsendesedsvel az vhelyekrl, a pinckbl s a bnybl elbv lakossgot szrny ltvny fogadta. Vrpalota Veszprm megye, st az egsz orszg legtbbet szenvedett, legjobban elpusztult helysgei kz tartozott. Az pleteknek 71 %-a romokban hevert, kigett vagy sszedlt. Omladk, fstlg rom, llati s emberi hullk hevertek mindentt. A lakossg hbors vesztesge is jelents volt. A halottak pontos szma sem a kzsgi, sem az egyhzi halotti anyaknyvekbl nem llapthat meg, mert vezetsk hosszabb-rvidebb ideig sznetelt. A legmegbzhatbb adat a veszprmi jrs fszolgabrjnak a fispnhoz kldtt jelentsben tallhat, mely szerint Vrpalotn a bombzsok s harcok kvetkeztben 511-en meghaltak, 186-an pedig megsebesltek. 12

Ktsgbeejten remnytelennek tnt a helyzet, a lakossg, akik kzl soknak se laksa, se lelme, se ruhja nem maradt, csggedt kiltstalansgban lt. Az j vezets legsrgsebb feladata a romok eltakartsa, az hez lakossg elltsa s a termels megindtsa volt. A romos iskolkat rvid id alatt annyira helyrehoztk, hogy prilisban mr megkezddhetett a tants. A szovjet parancsnoksg az els naptl kezdve szorgalmazta, hogy az ipari zemekben mielbb kezddjk meg a munka. A bnyban kt heti sznet utn, az ramszolgltats megindulsakor azonnal megkezddtt a termels. A Pti Nitrognmveknl sokkal tbb volt a gond s a problma. El kellett takartani a romokat, meg kellett keresni az elhurcolt gpeket, jj kellett pteni a lebombzott pleteket. Ennek ellenre a primer desztillcis zem prilis vgn mr jra termelt, a gyr teljes helyrelltshoz azonban tbb mint hrom vre volt szksg. 13

Mire a fordulat ve, 1948 elrkezett, sok hz jjplt, de korntsem annyi, hogy a hbor nyomait eltntette s a szaporod lakossg ignyeit kielgthette volna. Srget feladatt vlt az j lakhzak ptse, ami elszr a mai Rkczi-telepen indult, ahol 1949-ig elkszlt 122 kertes bnysz hz, egy iskola s egy napkziotthon.

A hromves terv idszakban teht jrszt eltntek a pusztts nyomai, a hbors sebek behegedtek, megvolt az alap az j, nagy feladatok elvgzsre. Ezeket az els tves terv hatrozta meg, amely elrta, hogy az alacsony kalriatartalm palotai szenet j erm ptsvel villanyram termelsre kell felhasznlni, az ram hasznostsra pedig alumniumkoht kell ltesteni.

Az j zemek helyt Inota hatrban jelltk ki. A kves kukoricafldn 1950 mrciusban 14 ember - csok s kmvesek - kezdte meg a felvonulsi pletek, a barakkok ptst. Ahogy szaporodtak a barakkok, egyre tbb munkaer is rkezett; jttek a szentesi s a csongrdi kubikosok, az orszg minden rszrl a szak- s segdmunksok, kztk sok egyenetlensget szt, rendetlen ember is. A 8-as t kt oldaln hzd barakkok jelents rszbe pedig - ne hallgassuk el, mert ez is trtnelmi adalk - hoztk a rabokat, akiknek tbbsge mondvacsinlt rggyel eltlt parasztember volt. Ksbb nemcsak itt, hanem a Vrosgazdlkodsi Vllalat mai helyn is rabbarakkok sorakoztak, s a nhny ve lebontott Cseri-laktelep is a bnyban dolgoz rabok brtneknt plt. Az erm ptsnek elrehaladtval csehszlovk szakmunksok is rkeztek, k vgeztk a Csehszlovkibl szlltott gpi berendezsek szerelst. A munka iramt jelzi, hogy alig msfl vvel az els munksok megrkezse utn, 1951. november 7-n mr megtrtnhetett az erm felavatsa, 1952. augusztus 18-n pedig az Inotai Alumniumkohban is megtarthattk az els csapolst.

Tbbszr vltoztak a vrostervez fmrnkk s a tervek is, s ha voltak is kisebb-nagyobb hibk s zkkenk, a vros folyamatosan plt. A sokasod lakhzak termszetes velejrjaknt fejldtt a villany-, a vzvezetk-, a tvfts- s a csatornahlzat, kell sznvonalra emelkedett a kereskedelmi, a mveldsi, az egszsggyi, a szocilis stb. ellts. A rgi szegnyes falu helyn a sz valdi rtelmben j vros szletett, amely rgi mltjhoz hasonlan ismt az egsz krnyk kzpontjv vlt. Lakinak szma vek ta 28000 krl mozog, s tbb ezer bejr dolgozt is idekt a munkja. Az elmlt vekben a vros vezetse - vtizedek mulasztst ptolva - sokat tett azrt, hogy az egszsges loklpatriotizmust, a vroshoz ktdst, a vrosi szemllet s szellem fejldst erstse. A zsinagga plete az orszg egyik legszebb galrijv vlt, amely hangversenyeknek s sznhzi kamaraeladsoknak is mlt otthona, a palotai mlt emlkeinek rzsre tjhz lteslt, j knyvtr plt, amelynek vezet szerepe van a vros szellemi arculatnak formlsban; megvalsult a palotai sportkedvelk rgi lma, a sportcsarnok, amely hangversenyek rendezsre is alkalmas, munkjhoz mlt elhelyezst kapott a zeneiskola, j autbuszlloms lteslt, j szobrok kerltek a vros tereire, s lebonts helyett helyrelltsra kerl nhny rgi parasztbarokk plet.

Ahol hajdan kardforgatssal, vrhullatssal, lland harcban kszkdtek a bizonytalan holnaprt, ott most az emberek munkja, alkotereje formlja s alaktja a jvend szmra is a mind otthonosabbnak rezhet vroskpet s a vros sajtos szellemt.

 

Palota vrnak ltkpe (1685)

 

 

 

 

 
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 
Linkek
 

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.